Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

háromszoros eltérés van a látási javára.279 Tapasztalatból viszont tudhatta, hogy az érzékszervek bevonása az ismeretek rögzítésének folyamatába igen előnyös és eredményes. Ebben egy 1624-ben, Pozsonyban kiadott, jezsuiták által készített katekizmus még mintaként is szolgálhatott. A szemléltetés tudatos alkalmazása az előszóból kiviláglik: a tanuló ifjúság „mint valamely fényes tükörben szemlélvén a keresztyéni jószágoknak szép példázatait, nem csak könnyebben s gyönyörűségesebben, de sőt hasznosabban is vitetnek a keresztyéni tudományoknak szükséges ismeretére", hiszen Nem hat úgy emberbe, amit hall fülével, / Mint az, amit szinte maga lát szemével”.280

Valójában az auditív és a vizuális tanulás összekapcsolása volt az a mód, ahogyan az idegen szavakat tanultatta Keresztúri, amikor a két oszlopban egymás mellé írt párokat hangosan olvastatta. Ugyanígy tanította a filozófiai és teológiai kifejezéseket is, amit viszont Bethlen helyeslőleg dicsér: „a quaestiót láttuk az írásban, a responsiót betakartuk papiroskával, melyet kezünkkel alá s fel vontunk, mint szintén a vocabulák tanulásában, és bizony sokszor, hogy már lopva megnéztük meg bétakartuk”, amit nem tiltott meg, „mert tudta, mint bölcs ember, hogy annak gyakor bé- és felfedése, nézése, elrejtése, ugyancsak mind olvasás, tanulás és repetálás”.

Ami az Ars Lullianat illeti, már homályosabb a képünk, nem egészen világos Bethlen tudósítása sem, pusztán hiábavalóságnak és bolondságnak titulálja. Lullus képekkel illusztrált művét felnőtt korában megismerte, de semmitmondónak tartotta, s csak arra alkalmasnak, hogy bánatűző legyen, mert az ember „elfakad nevetve rajta”. Rajmundus Lullus (1232-1315) spanyol misszionárius szerzetes, filozófus egész életét az arabok megtérítésének vágya töltötte ki.281 Mechanikus logikát dolgozott ki, amelyhez még egy számológéphez hasonlítható szerkezetet is szerkesztett, s tanította, hogy alkalmazásával köny- nyen meggyőzhetők az emberek. Úgy vélte, hogy a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bebizonyítható. De szisztémájával megoldhatónak vélte a legkülönfélébb tudományos kérdése27!l PcdLex 370-371, 648, 654-655 p.

280 RMNy 1319. A kiadvány az 1618-ban Augsburgban megjelent képes katekizmus magyar változata. Idézi MÉSZÁROS István: Népoktatásunk 1553-1777 között. Budapest, 1972, Tankönyvkiadó, 161 p.

281 NSHERK 7. köt. 65-67 p.

C3 94 sj