Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Schola Aulica - Udvari Iskola

amelyek ezt a vélekedésünket támasztják alá. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy később ebben a felfogásában a Kassán 1645-ben létesített, nemeseket nevelő intézmény életéről jövő hírek is megerősíthették. Míg ugyanis az eltávozott rektorról azt írták, hogy alkalmatlan volt, a helyére érkező ezzel szemben „nagy hasznosan” tanította az ifjúságot és Jóember gyermekit',215 A „Bibliás fejedelem” művelődéspolitikájában kiemelkedő helyet foglalt el az iskolaügy, s benne a nemesség nevelése, s ez által a politikai életre való felkészítése. Az általa létesített peregrinációs stipendiumoknak a hazai iskolákba való jó tanárok nyerése volt az elsődleges szempontja.211’ A protestáns nemesség intézményes nevelése Rákóczi szerint „sok s nagy okok” között egyházpolitikai megfontolásokból sem közömbös. Hiszen, „ha az Ecclesiának patrónusi nem lesznek az nemes embernek gyermekiből, mit várhatunk” - írta pataki papjának a fejedelem - ezért nem szabad engedni, hogy „az nemes embernek gyermeki az scholából kifogyjanak”.21' Annak is világos jelei vannak, hogy a nemesség művelődésének érdekében tett erőfeszítések hosszú távon jelen voltak a fejedelem környezetében. Evekkel halála után, 1653-ban özvegye Lorántffy Zsuzsanna Munkácsról így írt pataki prefektusának: ,Az nemesek examenje felől akarnák, ha írt volna kegyelmed, nem volt-e haszontalan tanulások”'.2I8 Mindebben példát kívánt adni saját gyermekei taníttatásával is. Aligha véletlen, hogy a Csecsemő Keresztyén című mű, amely az udvari iskola keretein belül született, hangot ad annak, hogy bár a magyar nemzet „elméjének serénysé- gével" azaz a tehetségével versenyre kelhet a többi nemzetekkel, „mindazonáltal igen kevesen találkoznak, kiváltképpen az fő rendek közzül, kik az bölcsesség titkainak vizsgálására fordítanák elméjeket”,219 S hogy a

2ir’ MKsz 1892/1893, 101 p.

2“’ SZILÁGYI SÁNDOR: 1. Rákóczy György levelezése Tolnai István sárospataki pappal. PEIL 1875, 619, 1348 p.

21 PEIL, 1875, 1386 p. Rákóczi ebben igen előrelátónak bizonyult. Miután a főnemesség katolizált, a protestánsok számára felettébb próbás XVI11. században az egyházához hű nemesi középosztály bizonyult nagy fontosságú politikai támasznak. Vő. RÉVÉSZ IMRE: A bodrogkeresztúri konvent történelmi mérlege. Sárospatak, 1934.

2líi SZILÁGYI SÁNDOR: Lorántffy Zsuzsanna levelezése. Történeti lapok 1876, 560 p.

2111A latin nyelvű változat - Christianus Laciens - Váradon jelent meg 1637-ben, a magyar nyelvű ugyanott 1638-ban. A sárospataki Tudományos Gyűjtemények D. 130. jelzetű latin nyelvű, és a budapesti Ráday Gyűjtemények RMK 1,38 jelzetű magyar nyelvű példányát használtuk.

cs 74 go