Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Hazai állapotok a református iskolaügy terén - A reformáció és iskolázás Magyarországon
HAZAI ÁLLAPOTOK A REFORMATUS ISKOLAUGY TÉRÉN A reformáció és iskolázás Magyarországon A REFORMÁCIÓ oktatásügyének megvoltak a középkori előzményei. Egyház és iskola a középkor folyamán szoros egységben élt. A középkori egyház létrehozta azt az iskolahálózatot, ami intézményes formában a reformált egyház öröksége lett. Ugyanakkor az ókori kultúra kincseit napvilágra hozó reneszánsz új irányt adott a képzés tartalmának, amikor mindenek fölé emelte a klasszikus műveltséget. A legkiválóbb reformátorok maguk is humanisták voltak, vagy jelentősen hatott rájuk ez a szellemi irányzat. A reformáció mégis új utat tört az iskolázásban, mégpedig a bibliaolvasás mindenkinek szóló programjával, 1JS a hittani tételek általános megismertetésének igényével és a kegyességápolás irodalmi eszközök általi gyakorlásával. i/s p|>T|.;K KATALIN: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a ló. században. In llő: Papok ós nemesek. Budapest, 1995, 31-55 p. /A Ráday Gyűjtemény tanulmányai 8./ A neves történész arra a következtetésre jut, hogy a protestánsok Magyarországon hirdették ezt az erasmusi programot, de nem hajtották végre. Ezen a helyen nem bocsátkozhatunk e kérdés részletes tárgyalásába (a tanulmányhoz első megjelenése idején többen is hozzászóllak, Theologiai Szemle, 1985.), de annyit meg kell jegyeznünk, hogy élesen el kell választanunk a Biblia olvasásának programját és a magyarázás kérdését. A hívek ugyanis nem azért olvassák a Bibliát, hogy prédikáljanak, hanem ahogy például Károlyi Gáspár a Vizsolyi Biblia előszavában mondja: „Nagyságáikat és kegyelmeteket kérem e mi munkánkul vegyék jó néven és uzzul éljetek u nagy Istennek dicsőségére és tulajdon telketeknek idvösségére". S ha a hívek bibliaolvasásáról nincs is szó semmilyen egyházi rendtartásban, megtalálható viszont a mezővárosi iskolák XVI. századi gyökerű törvényeiben: ,A reggeli és esti órákban magányosan egy vagy két fejezetet a Szentírásból figyelmesen olvassanak el. A keresztyén hitvallást anyanyelven és latinul az idősebbek az ifjúbbakkal tanulmányozzák. Nincs annál gyalázatosabb. ha a keresztyének nem ismerik az üdvözítő vallás lényegét, mely nélkül az örök életet elnyerni nem lehet". S ez nem csak a lclkészképzés ügyét szolgálta, hanem áttételesen a világiakat is érintette, mert a kollégiumokból tanítóságra kiment diákok közül számosán választottak világi pályát, nem folytatván tovább teológiai tanulmányaikat, amint ezt többek között Miskolczi Csulyak Istvántól tudjuk: „sok mesterből laikus lészen csak". (Hef. iskolák, 238, 269 p.) A kérdésre szintén reflektált C'ZKGLKDY SÁNDOR: A Vizsolyi Biblia a XVII. századi magyar református igehirdetésben. In Barcza József (szerk.): Emlékkönyv a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára. Budapest, 1990, 137-153 p. oj 44 so
