Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Hazai állapotok a református iskolaügy terén - A reformáció és iskolázás Magyarországon

Luther Márton 1520-ban a német nemességhez, 1524-ben a városok polgármestereihez intézett szózatot, hogy állítsanak iskolákat és tartsák fenn azokat.129 Majd 1530-ban a prédikátorokat szólította fel, hogy intsék a népet gyermekeik iskoláztatására. Luther lényegében általános, mindenkire - fiúkra és lányokra egyaránt - kiterjedő oktatást sürgetett. Ennek ellenére a reformáció kezdeti szakaszában az iskolázás jelentős hanyatlása figyelhető meg. Erasmus ebből fakadóan meg is fogalmazta a maga kritikáját Luther mozgalmával szemben. Egyes prédikátorok valóban hirdették, hogy nincs szükség a humanisták „pogány tudományára”. Erre felelt Melanchthon azzal, hogy azoknak a prédikátoroknak, akik az ifjúságot a tanulástól elidegenítik, ki kellene vágni a nyelvüket. A reformáció szellemében nagyhatású iskolaszervező munkát végzett Johannes Sturni Strassburgban, Trotzendorf Gold- bergben, Neander Ilíeldben, Bugenhagen Braunschweigben és Philip Melanchthon Wittenbergben.

A távlati cél a reformációban az, hogy mindenki olvashassa a Bibliát, kézbe vehesse az énekeskönyvet, kegyességét ápolhassa imakönyvek forgatásával.L>0 Már az első hazai refonnátori nemzedék három kiemelkedő alakja adott ki olyan segédkönyvecskéket, amelyek az iskolázásban nélkülözhetetlenek. Gálszécsi István és Bencédi Székely István ábécét írt, Dévai Bíró Mátyás pedig nyelvtanát jelentette meg 1538-ban. De ismerjük az 1553. évi kolozsvári ábécéskönyvet is, amit „a gyermecskék és egyéb együgyű keresztyének épülésére” adtak ki,

lz" Részletesen fejti ki a reformáció és iskolázás témát ZIEGLER, THEOBALD: Geschichte der Pädagogik. Miichen, 1895, 61-104 p. Tömörségében kiváló összefoglalását adja a kérdésnek DÓCZI IMRE: A reformáció neveléstörténeti jelentősége. Sárosiiataki Református lapok 1917, 308-309; 321-322 p. Tényszerűen ismerteti a jelentős nyugat- európai iskolaszervezők munkásságát MOLNÁR ALADÁR: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Budapest 1881, 54-114 p. Szellemtörténeti aspektusok összefüggéseit vizsgálja KENESSEY DEZSŐ: A reformatio hatása a közoktatásra. Protestáns Szemle 1894, 406-420 p.

I:“ A hazai helyzetre MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Budapest, 1981, Akadémiai Kiadó, 211- 269 p. PÉTER KATALIN: Reformáció és művelődés a 16. században. In R. VÁRKONY1 ÁGNES (szerk.): Magyarország története 1526-1686. Budapest, 1985, Akadémiai Kiadó. Az iskolákra 549-555 p. BITSKEY István: Hitviták tüzében. Budapest, 1978, Gondolat, 120-127 p. Barcza JÓZSEF: A reformáció kibontakozása és progresszív hatása nemzetünk életében. Theologiai Szemle 1989, 154-157 p.

C3 45 so