Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - A szülőfalu iskolája

Sütő Márton. A másik szőlő a Medve völgyén vagyon. (Elveszett. Harmadik szőlőt Bereznai György hagyta a Messzelátón, kinek szomszédja Halasz Mihály).

Hogy az iskola „nagydiákokat” is nevelt, arra nézve az 1611. évi feljegyzéshez csatolt néhány évvel későbbi intézkedés is bizonyítékot nyújt. Ad Szó'ghi et Kis falud Rector Scholae cum Diacono exire debet, aut si ipse exire nequeat, studiosum idoneum mittat. [Szegibe és Kisfaludba - a két leányegyházba - az iskola rektora a káplánnal járjon ki, ha ő maga nem mehet, alkalmas diákot küldjön.]

A keresztúri iskola látványos fejlődésen ment keresztül a XVII. század első felében.48 A sárospataki zsinat 1648-ban a pataki Kollégium particulájának nevezi Gönc, Tárcái, Tokaj, Liszka és Ujhely - tehát jelentős mezővárosi iskolák - társaságában. Igen figyelemreméltó a minősítése is, amikor a zsinat szerint ezek az iskolák „közvetlenül a pataki gimnázium után következnek, tudniillik amelyekből a pataki iskolának létszámban gyarapodni kell”,49 A zsinat rendelkezéséből az is kiderül, hogy Keresztúron olyan nagygimnázium működött ekkor, ahol már teológiai előképzést is folytattak: „Az alsóbb tudományokon felül, kiemelten tanítani kell Keckermann Logica-ját elméletileg és gyakorlatilag, szintén a görög nyelvet is. Ezekkel alkalmasan összekapcsolhatók a bölcsészet és a hittudomány elemei, a pataki gimnáziumban továbbtanulók kedvéért. Itt minden héten felváltva, a bölcseleti és hittudományi vitatkozásokat nem csak megengedjük, hanem szigorúan el is rendeljük”. A keresztúri iskola - hasonlóan kortársaihoz - a nyelvi, retorikus képzés szolgálatában állt. A reáliák nem kaptak benne szerepet. A latin és a görög nyelv - de különösen az előző - magasabb fokú elsajátítása klasszikus szerzők műveinek elemzésén és magyarázatán keresztül történt, főként memoriterek sokasága által. Jellemzésül érdemes idézni a tarcali iskola törvényeiből - történetesen ez maradt ránk, de egészen 18

18 A keresztúri iskola történetére Ref. iskolák, 105-109 p.

4!l Ref. iskolák, 286 p. In scholis autem particularibus, quae gymnasio patachiensi proxime subordinantur, ex quibus videlicet schola patachina suppleri debet, sicuti göncina, tarcaliensi, tokajina, kereszturina, liscensi et ujheliensi: supra artes inferiores ex professo doceri debet lx>gica Keckermanni theoretice et practice, itemque graeca lingua. Quibus fundamenta philosophiae et theologiae in gratiam promovendorum in gymnasio patachiense adjungi possunt commode. Ubi disputationes quoque singulis septimanis alteniatim philosophicas et theologicas non solum permittimus sed etiam serio injungimus.

03 20 go