A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

II. rész - Barcza József: EGYHÁZUNK AZ 1956. ÉVI FORRADALOM IDEJÉN ÉS RAVASZ LÁSZLÓ JELENTŐSÉGE - AZ 1951. ÉVI II EGYHÁZI TÖRVÉNYCIKK JELENTŐSÉGE

EGYHÁZUNK AZ 1956. ÉVI FORRADALOM IDEJÉN ÉS RAVASZ LÁSZLÓ JELENTŐSÉGE írta: Barcza József A Magyarországi Református Egyház a Magyar Köztársasággal 1948. október 7-én kötött egyezmény után új zsinatot 1951. október 24-ére hívott össze. Munkáját a pápai és sárospataki Teológiák önké­nyes megszüntetésének, másfelől az államhatalmi szervek ismert tör­vénytelenségeinek feszültségében kezdte meg. Megválasztotta ugyan lelkészi és világi elnökét: Bereczky Albertet, ill. Kiss Rolandot, de az első' ülésszak két ülésén (október 24-25) kritikai hangok még megszó­laltak. A válaszlépés nem maradt el. Az 1. ülésszak november 28-ára összehívott 3. ülésére a megfé­lemlítés és teljes kiszolgáltatottság tudata nyomta rá már bélyegét. Ez megnyilvánult törvényalkotásában. AZ 1951. ÉVI II. EGYHÁZI TÖRVÉNYCIKK JELENTŐSÉGE A zsinat „A lelkészekről és azok alkalmazásáról szóló 1933. évi vonatkozó törvénycikket egy új szakasszal egészítette ki. Eszerint „a bírói eljárás során az áthelyezés egyházi közérdekből akkor is ki­mondható, ha a bíróság sem a lelkipásztor, sem a presbitérium, ille­tőleg az egyházközség hibáját nem állapítja meg. Ezen esetben az eljárás és áthelyezés költségeit az egyházkerület viseli. Ilyen ügyek­ben a jogerős ítéletet minden esetben az egyházkerületi bíróság mondja ki.”1 Az 1951. november 29-én keltezett törvénycikket az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnöke december 7-én hagyta jóvá és 1952. január 1-jén lépett érvénybe. Az „egyházi közérdek” kifejezés mögött az állami utasítás végrehajtása állott. Elfogadását két időzített esemény érteti meg. Mindkettő' no­vember 27-én történt. A zsinati ülésre felutazáshoz készülő' Papp Béla neves karcagi lelkipásztort letartóztatták és zárt tárgyaláson börtön- büntetésre ítélték.2 Szabó Imre budapesti esperest pedig püspöke arra szólította fel, hogy nyomban hagyja el a fővárost, zsinati tagságá­ról, esperesi tisztéről és fasori lelkészi állásáról azonnali hatállyal mondjon le. Engedelmeskedett - 1952. február 2-án egy félreeső Sza­bolcs megyei kisközségben, Bujon iktatták be lelkipásztori tisztébe.3 A lelkészek (és a különböző szintű egyházkormányzati szervek laikus elemei) jogi helyzetének képlete kezdett egyértelművé válni. A 1 Református Egyház /a továbbiakban: RE/ 1951. 22-23. sz. 30. 2 Kovács Bálint: Pap Béla, a mártírsorsú lelkipásztor. In. Confessio 1990. 2. sz. 84- 94. 3 Barcza József: Szabó Imre /1891-1953/. Uo. 95-97. 173

Next

/
Thumbnails
Contents