A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - EGYHÁZI ÉLET A GYÜLEKEZETEKBEN - A liturgia fejlődése - Pasztoráció
szetértelmezést, mint nem-biblikus igehirdetői mondanivalót. Mindkét esetre több jellemző' példát sorol föl.133 Viszont pozitív eredménynek tartja a református hitvallásosság fokozatos érvényre juttatását és a prófétai hangot, mely gyakran - kár a XVI. században - a magyarság sorsát az Ószövetség történeti eseményeivel vonta párhuzamba. Kiemelte ezenkívül a nem templomi szószéken elhangzó, hanem alkalmi igehirdetéseket (különösen a termetésekét) tömeghatásuk szempontjából. Való igaz, csupán a temetési beszédek tudatformáló hatásának külön tanulmányt lehetne szentelni. A LITURGIA FEJLŐDÉSE Szólnunk kell még az istentisztelet liturgiájának (rendjének, "szertartásának") fejló'déséről és hatásáról. Az új Istentiszteleti Rendtartást134 1931. január 1-jével léptették életbe, majdnem 30 évi előké- szító' munka nyomán135. 1904-tól Baksay Sándor (dunamelléki püspök), 1912-tól Baltazár Dezsó' (tiszántúli püspök) állt a zsinati Liturgiái Bizottság élén; az új liturgia összeállítására végül 1924-ben Ravasz László kap megbízást. A konventi és zsinati jegyzőkönyvekből nyomon követhetőek a viták, valamint az előkészítő munka sok részlete. Az egyik cél az volt, hogy "egyházunk lelki egysége szertartásainkban [...] érvényesüljön".136 Vita volt a gyászistentiszteletek bevezetéséről. Ezt a szokást végül nem vezették be, de kimondták, hogy a Konvent "az egyház és a nemzet történetében kiváló egyénekről gyülekezeti istentisztelet keretében való megemlékezést nem tartja evangélium és hitvallás-ellenes szertartásnak".137 Hegedűs Lóránt miniszter - a Konvent egyik világi tagja - a kereszt szimbólumának alkalmazását javasolta, de ezt "különös történeti okok" miatt elvetették: "Mi a kereszt egyháza, a kereszt népe vagyunk, de ezt a keresztet belsőleg kívánjuk hordozni, azért, hogy isteni erejét megőrizzük és ereje által magunk is megőriztessünk."138 Az ügyre még 1933-ban is visszatért a Zsinat.139 PASZTORÁCIÓ Az istentiszteletek mellett a lelkészek tudatos érintkezése, beszélgetése egyháztagjaikkal: az ún. pasztoráció vagy lelkigondozás 133 Boross Géza: "Igehirdetés" i.m. 407-408. Megemlítjük a szerző másik művét: A Magyarországi Református Gyakorlati Teológiaeredményei és problémái az utolsó 25 évben. Bp. 1970. (kézirat). 134 Agenda. A Magyarországi Református Egyház liturgiás könyve. Bp. 1927.; illetve: Istentiszteleti rendtartás a magyar református egyház számára. Bp. 1929. 135 Lásd Bartha Tibor: Bevezetés az 1986-banéletbeléptetendó': "A magyarországi evangélium szerint reformált egyház Istentiszteleti Rendtartása" c. könyvhöz; (szerk.): Tanulmányok az evangélium szerint reformált keresztyén gyülekezet isten- tiszteletéről. Bp. 1977. (kézirat). 136 Konventi jegyzőkönyv. 1936. 33. p. 137 U.o. 1929. épr. 9. ülés 27. p. 13« U.o. 30. p. 139 Zsinati jegyzőkönyv. 1937. dec. 7-11-1389-1393. p. 70
