A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - EGYHÁZI ÉLET A GYÜLEKEZETEKBEN - Vallásos irodalom
sem volt elhanyagolható terület az egyházi életben. Bár a református egyházban nincs kötelező és szertartásszerű "gyónás", a hívek mégis részint maguk keresték föl lelkipásztoraikat ügyes-bajos dolgaikban, részint az utóbbiak látogatták meg őket. Voltak olyan helyek, ahol a hívek kis száma miatt vagy a megfelelő helyiség hiányában az egyházi élet csak ilyen módon funkcionálhatott. Makkai Sándor a lelkigondozás következő módjait ismerteti:140 evangelizáció, csendes óra (magányos istentisztelet, meditáció), családi istentisztelet, bibliakör. szórványgondozás, küzdelem a babona ellen, a vasárnap megszentelése, vigasztalás betegek, haldoklók, foglyok, halálraítéltek közt, tanácsadás, irányítás, vezetés. Munkaterületként a családokat, szórványokat, utca- és körzetgondozást említi. Ahol a lelkészek meg tudták teremteni a hívekkel az intenzívszemélyes kapcsolatot (pl. kislétszámú dunántúli gyülekezetekben), ott ez később is kohéziós erőnek bizonyult. Ahol viszont személyes vagy objektív okok miatt (tízezres létszámú és szétszórt tanyavilágot magában foglaló alföldi nagy gyülekezetekben) ez lehetetlen volt, ott sokkal erősebbnek mutatkozott az egyháztól való elidegenedés vagy a "szektákba" való áttérés. VALLÁSOS IRODALOM Befejezésül a vallásos irodalomról. A kor első felében a Brit és Külföldi Bibliatársulat adja ki a revideált, Károlyi-fordítású Bibliát. Vidéken azonban sokfelé ennél régibb, évszázados bibliákat őriznek és használnak a református családoknál, az akkor még gyakori naponkénti áhítatok során. (A mestergerendán, asztalon, éjjeliszekrényen tartják.) 1942-ben alakul meg a Magyar Biblia Társulat, majd 1945 után a Magyar Bibliatanács, melyben az ökumenikus Tanács tagegyházai vesznek részt. Néhány adat: teljes Bibliát Magyarországon 1919-ben 10 250-et, 1939-ben 26 732-t, 1949-ben 27 922-t adtak el; ezen fölül még Újszövetségeket vagy bibliai részeket.141 A vallásos irodalom azonban nem korlátozódott a prédikációs kötetekre, bibliákra, ének- és imakönyvekre. Különféle egyházi naptárakat adtak ki, bibliaolvasó vezérfonalat, elmélkedéseket, bibliamagyarázatokat (mind tudományos, mind gyakorlati-népszerű jelleggel), dogmatikát vagy dogmatikai-etikai kérdéseket tárgyaló iratokat, egyháztörténelmi sőt szépirodalmi jellegű műveket, evangelizációs, külmissziós iratokat (traktátusokat), teológiai szakkönyveket. Nemcsak a hivatalos egyház, de a különféle egyesületek, magánemberek is adtak ki szép számmal ilyesmit. A Sylvester Nyomda az egyik legtöbb egyházi művet előállító üzem volt, de élénk kiadói tevékenységet folytatott pl. a Bethánia Egylet vagy Protestáns Irodalmi Társulat is. A korkegyessé- gi irodalmának méreteiről pontos statisztika még nem készült 140 Lásd Makkai Sándor: Az egyház missziói munkája. Bp. 1938. II. köt. 200-221. 141 Lásd Ötvös László: "Bibliakiadás és gyülekezetépítés" In: Studia et Acta Ecclesiastica V. köt. i.m. 462. 71
