A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLATA - A zsidókérdés

szeresen látogatta az internáló táborokban levőket, amíg lehetett. 1944. október 15. után a lehetőségek minimálisra csökkentek minden vonalon.

Az egyház vezetőinek főleg 1944-ben kellett folytatni a harcot a zsidók üldözése ellen, és sikerült is mintegy húszezer embert mentesíteni a sárga csillag viselése alól. Midőn értesültek arról, hogy Kárpátalján és Szabolcsban megkezdődtek a deportálások, az egyház lelkészi elnöke megbeszélést folytatott Horthy kormányzóval, aki szerint azért történnek a deportálások, mert a németek munkaszolgálatosokat követelnek. Június 15-én Ravasz püspök, elkésve bár, de nagy horderejű lépésre szánja el magát: levelet ír Serédi Jusztinián hercegprímásnak, arra kérve, hogy közösen és nyüvánosan járjanak el ebben az ügyben. Július 23-án a protestáns egyházak küldöttsége megjelent a belügyminiszternél, s átadta az összes püspök tiltakozó levelét, amelyben hivatkoznak arra, hogy leólmozott kocsikban nap nap után kocsinként 70-80 különböző nemű, korú és társadalmi állású izraelita és keresztyén vallású, zsidó származású magyar ember hagyja el az ország határát, s viszik őket ismeretlen helyekre. A küldöttség kijelentette, hogy ha eredményt nem érnek el, püspökeik kénytelenek lesznek közös pásztorlevélben bizonyságot tenni egyházaik közvéleménye és a világ protestantizmusa színe előtt arról, hogy nem hallgatták el az Isten üzenetét. A kormány megígérte, hogy megszünteti a további deportálást, ha az egyházak nem hajtják végre a nyüvános tiltakozást. Bár a protestáns egyházak nem tudtak szorosan együttműködni a római katolikus egyházzal, az egyházak föllépésének mégis sikerült elérnie, hogy 1944. júhus 12-tól nem volt deportálás; ide tartozik a budapesti gettó kiürítésének megakadályozása is.94 1944-ben számos más egyházi személy és szerv is a tettek mezejére lépett: az illegális keresztelések, bújtatások százakra mentek, a Sylvester Nyomda hamis igazolványokat készített stb.

Ebben az időben jelentek meg Bereczky Albert irányadó cikkei az egyházi lapokban. "Krisztus egyházában nincs különbség azok között, akik a keresztség sákramentomával Krisztus seregébe felvétettek; soha és sehol Krisztus egyháza ilyen különbséget nem ismert [...] Sohasem lehet a református templomban akadály az, hogy ki milyen ruhában érkezett ide, ki milyen jelvényt hordozott. Mihelyt valaki Krisztus egyházának küszöbén átlép, ott egy másik világba érkezett, ahol az Isten törvényei emelkednek. Egy test és egy lélek vagyunk ott." (Református Élet, 1944. április) - "Ha a magyarság Jézus Krisztus, az evangélium lelke ellen bármit tesz, azzal mérhetetlen nyomorúságot von magára. Amilyen mértékben távolodik Krisztus parancsolataitól, olyan mértékben megy az öngyilkosság felé. Krisztusi Magyarország azt jelenti, hogy itt bármiféle intézkedés, törvény, rendel94 Külön kellene foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a két nagy tábor — a római katolikus egyház és a protestantizmus - ebben a válságos helyzetben egyrészt miért nem tudott jobban összefogni, s másrészt mi volt közös akciójuk eredménye (mert voltak ilyenek is). Az is tény - levéltári adatok bizonyítják -, hogy amikor Serédi Jusztinián intézkedik, a kezdeményező' Ravasz László.

55