A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLATA - A zsidókérdés

kezes csak olyan hozható, amit a názáreti Jézus Krisztus jóváhagy." (.Református Elet, 1944. augusztus 5.) - "Aki csak gúnyolódva, vagy fogcsikorgatva tud az Ó-Testamentom népéről beszélni, az a predesti- nációt is kénytelen megtagadni. Sőt annak számára az evangéliumok alapigazsága botránkozás és bolondság. Az nem ismeri a bűnbánatot, sőt nem ismeri a felebaráti szeretetet sem, mert a felfuvalkodott faji érzület szempontjából mindezt ellenszenvesnek fogja találni. A jövendő' történetírása egészen világosan meg fogja mutatni, hogy jelen nyomorúságunknak egyik fő előidéző oka az a vallásos fanatizmussá hevített antiszemitizmus, amely lényegében véve nem más, mint a csődbe jutott, végleg sarokba szorított világias szellem utolsó kétség- beesett ágaskodása a fajimádat formájában. Ez a szellem halálos ellensége az evangéliumnak, mert Isten Ingyen kegyelmét megvetve, az ember erejébe veti minden bizalmát." (Református Jövő, 1944. augusztus 30.)

1944 szeptember végén Bereczky Albert összehívta a Wesselényi utcai rabbinátus helyiségében a budapesti rabbikat és néhány világi zsidó vezető embert. Közölte velük mindazt a fáradozást, amit megmentésükért hónapokon át tettek és tenni próbáltak az egyházak, s kifejezte előttük azt a reményét, hogy talán már nincs messze a szabadulás ideje. (Ekkor már készülőben volt az elkésett október 15-i kiugrási kísérlet.) Arra kérte őket, hogy ha megmaradunk, fogjunk össze és próbáljunk gyógyítani. Hangsúlyozta előttük, hogy a kersztyéneknek meg kell bánniuk a saját bűneiket, s a zsidóknak is meg kell bánni a zsidók bűneit, de egymás bűneit ne hánytorgassuk, mert abból új és végzetes vitatkozás lesz.

Jött azonban a még félelmetesebb korszak, a Szálasi-kormány ideje. "[...] a magyarországi református egyház nevében Isten íratlan és írott törvényei, az igazságosság és a nemzet igazi érdekei alapján az utolsó pillanatban is tiltakozom a bánásmód ellen" - írja 1944. december l-jén Ravasz László püspök Szálasi Ferencnek -, "és könyörögve kérem Miniszterelnök Urat: rendelje el az igazságtalan intézkedések hatálytalanítását [...]" A miniszterelnökség nem válaszolt a püspöknek sem erre a levelére, sem a korábbiakra, így az október 30- án keltre sem, amely Budapest nyílt várossá minősítését kérte és tiltakozott a kiürítés ellen. A korábbi levelekre a miniszterelnökök, még Sztójay Döme is, válaszoltak, noha válaszaik többnyire elutasítók voltak ..

56