A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLATA - A paraszt- és munkáskérdés
morú helyzetéről. Az első országos nagygyűlés Budapesten 1927-ben - Bereczky Albert főtitkár vezetésével - ünnepi határozatban mondta ki. hogy Jézus Krisztus uralmát érvényre kell juttatni a magyar földön társadalmi, gazdasági téren is. A gazdasági élet egész területén minden érték fölött álló érték a lélek, amit sem a tőkének, sem a gépnek nem lehet prédául odadobni. Az igazságos gazdasági rend nem épülhet fel az egyéni haszon, hanem csupán az egyetemes érdekeltség elvén. A gazdagok tekintsék magukat Isten sáfárainak, akik felelősek a rájuk bízott vagyonért, s arról számot adni tartoznak. A mezőgazdasági és ipari munkásság gondjai együtt, s a gazdasági válság idején fokozott mértékben jelentkeztek. Az ORLE, az Országos Református Presbiteri Szövetség (ORPSZ), az SDG és egyéb egyesületek szóvá tették értekezleteiken, a református lapokban is pubbkálták a szociális kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket és megoldási javaslataikat. Baltazár Dezső tiszántúb püspök Teleki Pál révén a kormányzóhoz is eljuttatta állampolitikai tervjavaslatait.89 Az ORLE választmánya 1931. évi Nyilatkozatában megállapítja, hogy Krisztus egyháza, és az egész keresztyén civilizáció, valamint a keresztyénség által nevelt országok "nagy ítélet alatt" vannak. A földi javakkal és hatalommal való hitetlen sáfárkodás megmérgezte az egész emberiség lelkét. Krisztus egyformán fölemeli szavát az ipari és földmunkások jogtalan elnyomása és igazságtalan kizsákmányolása ellen. A nagytőke uralma sohasem vezethet a verejtékező munkás kizsákmányolásáig. Ezek az elvi megállapítások, ha eléggé szűk körben és ha bátortalanul is, de elhangzottak, majd ismertté is váltak. A gyakorlatban azonban nem sok foganatjuk lett. Az egyes egyesületekben a konkrét munkára bizottságok alakultak. Az SDG Szövetség 1929-ben megalakult Szeniori Osztálya 1930-ban létrehozta a Református Munkások Országos Szövetségét. Ebből alakult 1939-ben Muraközy Gyula lelkész vezetésével a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség, mint a magyar protestáns szellemi és fizikai munkások, alkalmazottak, s általában minden munkájából élő dolgozó érdekeit védő, társadalmi érdekképviseleti és önsegélyező egyesület. Ennek célja az evangélium alapján álló szociális életfelfogás fejlesztése és megvalósítása, kölcsönös anyagi támogatás, a tagok gazdasági és jogi érdekeinek védelme, a munkaföltételek megjavítására szolgáló törekvések előmozdítása, gazdasági önsegélyező intézmények létesítése, a tagok általános és szakmabeli ismereteinek továbbfejlesztése, kedvező biztosítások, szociális intézmények alakítása stb. A Munkásszövetség városonként, községenként, egyházanként, üzemenként vagy foglalkozásonként helyi, üzemi, illetve foglalkozási csoportokat, sőt külön gazdacsoportokat kívánt alakítani. A mozgalom alapokmánya Ravasz László püspök 1939 tavaszán tartott beszéde: "A református keresztyénség szociális tanítása". Eszerint a munka kiváltságos teremtő folyamat, s Isten védi 89 Lásd Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből 1867-1978. i.m. 289. 51
