A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLATA - A földkérdés

egyház igen sokat tett, éspedig elsőnek, kezdeményezően. Az élen Sárospatak járt.

Az ország romló gazdasági helyzete erősen megnehezítette a szegényebb rétegek gyermekeinek iskolába, különösen a közép- és felső iskolába való jutását. A református egyház kollégiumai mindig is a "szegények iskolái" voltak, de a két világháború közötti időben ez különös hangsúllyal jelentkezett. A sárospataki kollégium igazgatótanácsa 1934. június 17-i ülésén határozat született: "olyan tehetséges ifjaknak biztosítsuk iskoláinkba való jövetelét, akiknek különben nem állna módjukban az iskoláztatás". 1935 szeptemberétől Sárospatakon már 8 diák számára tették így lehetővé a gimnáziumi tanulást. 1941/42-re a gondolat széles körűvé vált, s Sárospatak, Hódmezővásárhely, Nagykőrös, Miskolc, Pápa és Szeghalom református gimnáziumaiban 14 ezer pengőt tudtak szétosztani 38 tehetségvizsgás gyermek számára. 1941-ben a kormány is fölismerte a gondolat értékeit, s tehetségvédelmi alapot létesített; a népi írók szintén melegen üdvözölték ezt a református talajról kinőtt, immár országossá vált mozgalmat. Németh László pl. Cseresnyés című darabjának teljes tiszteletdíját a hódmezővásárhelyi Tanyai Tanulók Otthona javára ajánlotta föl.

Mindenki azonban még így sem mehetett tanulni. Az otthonmaradottak művelődési lehetőségének biztosítására a sárospataki főiskola az 1931/32. tanév első féléve folyamán, Újszászy Kálmán professzor vezetésével, megindította faluszemináriumát, amelynek célja: megismerni-megismertetni és szolgálni a falut, főként annak kulturális és szociális megerősítésével, hogy föladatát az egyház és a nemzet életében betölthesse. 1935-ben Szabó Zoltán fölveti a gondolatot, hogy ne csak a pataki kollégium fiai küldessenek falura, hanem a falusi református fiatalokat is hívják be a kollégiumba. Ennek eredményeként - ugyancsak Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán vezetésével - 1936 februárjának elején létrejött az első népfőiskolái tanfolyam Sárospatakon.82

Ezzel egy időben a sajtó is egyre többet foglalkozott a népfőiskola gondolatával. Móricz Zsigmond a Kelet Népében teret nyit a legismertebb íróknak, hogy elmondhassák véleményüket. így a sajtó útján is mindinkább ismertté válik a gondolat, s egyre több helyen nyílik népfőiskola. 1940 januárjában a veszprémi Bakony- Balatonvidéki Református Népfőiskola első évi záróünnepélyén megjelent Móricz Zsigmond is, és lelkes beszámolót írt róla a Kelet Népéhen. Ezt az alsónyéki, a sárközi, a szatmárököritói népfőiskolák, a székely-udvarhelyi, makkfalvi, magyarkapusi, hódmezővásárhelyi, sárbogárdi, hajdúböszörményi és veszprémi leány-népfőiskolái tanfolyamok követték; később állandó jellegű népfőiskolák alakultak Szatmárban, Kecskeméten, Alsónyéken, Orosházán, Rónafőn stb. Je82 Ennek alapgondolata visszanyúlik egyfelől Gruntvig dán püspök mozgalmához, másrészt a század eleji ifjúsági mozgalmak, főként a Keresztyén Ifjúsági Egyesület tevékenységéhez.

47