A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A NAGYKÖNYVTÁR
dás üteme 1760-ban 2569. 1785-ben 3500 könyvet tud magáénak az iskola. Eddig a könyvtár a régi iskolai törvények szerint az Esküdt Deákok testületéből választott, egy vagy két könyvtáros kezelése alatt állott. 1783-tól akadémiai tanár áll a könyvtár élén. Az első Szombathy János. Vezetése alatt egységes gyarapítási elképzelés érvényesült, különös gondja volt a régi magyar könyvek (RMK) beszerzésére. Az 1790-ben készült leltár 4069 művet, az 1797-es már 9717- et lajstromozott. Benne van már a megvásárolt. 2308 kötetből álló Beleznay-könyvtár. A 19. sz. elején az iskola Kazinczy Ferenctól vásárolta meg könyvtára egy részét, 1511 kötetet, valamint metszetgyűjteményét és 19 értékes kéziratát. Ebben az időben a Kollégium hatalmas építkezésbe fogott, s ennek keretében az új épület déli szárnyában könyvtára számára Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben reprezentatív teremkönyvtárat rendeztetett be. A század közepére az állomány valamivel meghaladta a 20 ezer. a század végére a 40 ezer egységet. A század második felétől a szerzeményezés nagyobb részét az adományok, a hagyatékok képezik. A nagyobb adományok között jelentős Teleki József, a Kollégium fó'gondnokának 4000, Szabó József szemorvosnak 3000 kötetes hagyatéka. A 20. sz. legelején a Szentpétery Sámuel és Szkárosi Gusztáv egyesített, majd a Zempléni Árpád és Rácz Lajos könyvtára növelték az állományt. így a szerényebb vásárlások, jelentősebb adományok útján értékes külföldi és hazai humán jellegű szakirodalmi könyv- és folyóirat anyag, RMK- kötet, valamint kézirat került be az állományba, de természettudományos szakirodalom is. A teológiai és egyházi irodalom mellett igen értékes része a gazdag, magyarnyelvű szakfolyóirat anyag a társadalom-, irodalom- és történettudományok köréből. A 20. sz. 30-as éveitől, miután átvizsgálták a kolligátum köteteket, az állomány mennyiségét két adattal a kötetek és művek számával külön-külön közük a jelentések. 1938-ban 73.718 kötetben 100.115 művet őrzött a Nagykönyvtár. A II. világháborút a Pesten biztonságba helyezett, majd onnan eltűnt, s a 90-es évek elején Nyizsnyij Novgorodban előbukkant könyvek, kéziratok és levéltári anyagokon kívül, veszteség nélkül vészelte át a Nagykönyvtár, Patakon nem szenvedett háborús kárt. A harcok megszűntével, az új érában 77.421 kötetben 104.156 műből álló állományával állott újra a kutatók és olvasók rendelkezésére. A II. világháború után a gyarapodás üteme újra felgyorsult. Nagyobb adományként került be, közvetlenül a front elvonulása után a teljes pusztulástól megmentett golopi Vay-könyvtár maradéka, a felvilágosodás korából származó jellegzetes francia és német nyelvű anyagával. Vétel útján gyarapították az állományt a Bretzenheim- Windischgraetz-könyvtár gazdag hadtörténeti, nyugat-európai szép- irodalmi művei és útleírásai. A pataki Kollégiumot testvérintézetévé fogadó, Egyesült Allamok-béli Hope College egyéb segítség mellett angol nyelvű teológiai szakirodalmat is küldött viszonylag nagy mennyiségben. Az államosításkor beolvadt az állományba a megszűnt akadémiai ifjúsági könyvtár, amelynek anyaga elsősorban a 19. század 243
