A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

III. rész - Szentimrei Mihály: A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI - A NAGYKÖNYVTÁR

ségei" és hivatali esküjének szövege. A kötetben van az 1623-as betű­rendes szerzői és címkatalógus, amely 296 művet, és az 1635-ös, amely 631 művet regisztrál. A viszonylag gyors gyarapodásban már a Rákóczi családnak az iskolát intenzívebben támogató tevékenysége tükröződik. Ennek az állománynak nagyjából az 52 %-a teológiai és egyháztörténeti, 31 %-a történeti és 17 %-a a természettudományi szakirodalmat is magába foglaló filozófiai, néhány orvosi és nyelvésze­ti mű. Comenius a már idézett előadásában annak a reményének adott kifejezést, hogy a Rákócziak ekkor már híres családi könyvtárába, a várkastélyba beengedik majd a tanárokat és a diákokat. Éz a remény­sége már Patakról távozása után úgy valósult meg, hogy az egész Rá- kóczi-könyvtár végrendeletileg az iskolára szállt. 1658-1660 között szállították át a várból a kollégiumba. Sajnos a Rákóczi-könyvtár ka­talógusának csak a töredéke maradt meg.3 Ennek és néhány más for­rásnak a segítségével az állomány 2,5-3 ezer műre becsülhető. Az is­kola könyvtára ekkorra 1000-1500 kötet lehetett. A század eleji álla­pothoz képest valószínűsíthetően nőtt a természettudományos művek aránya, és a Rákóczi-könyvtár pótolta az iskolai könyvtár hiányzó magyar könyveit, az ún. RMK köteteket. II. Rákóczi György hősi halála után özvegye, Báthori Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc katolizálását követő évtizedben. 1660-1670 kö­zött a könyvtár gyarapodása megállt. Az iskola 1671-es elűzetésekor pedig elkezdődött a mintegy 4000 kötetes, értékes állomány teljes szétbomlása, kallódása, a könyvtár pusztulása. Az erőszakos és gyors kilakoltatás miatt a menekülő iskola nem sokat tudott magával men­teni könyvtárából, egyébként az iskola likvidálását erőltető jezsuiták nemcsak annak javadalmait, hanem könyveit is igyekeztek megsze­rezni. Az iskola Gyulafehérvárra menekülő tanárai és diákjai útköz­ben, Debrecenben ideiglenesen hagyott nyomdájukkal együtt, köny­veket. is hagytak Ezeket később egy Debrecent sarcoló osztrák katonai csapat a nyomdával együtt felprédálta. A Gyulafehérvárra vitt kis állományrész a Thököly-szabadságharc idején tovább osztódott. Egy részével egy diákcsapat visszatért a felszabadított Sárospatakra, in­nen Thököly bukása után Göncre, majd Kassára menekítették. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején, a fejedelem rendelkezé­sére az iskola visszakapta épületeit, újjászervezte magát Patakon, s hozzálátott elpusztult könyvtára pótlásához. A szabadságharc levere- tése után, sokáig a létéért kellett küzdenie, minden szellemi és anyagi energiáját megmaradásáért kellett felhasználnia. 1726-ra mindössze 1314 műre sikerült csak könyvtárát felfejlesztenie. Az állomány na­gyobbik fele teológiai, egyháztörténeti és filozófiai mű, a kisebbik fele történeti, földrajzi, nyelvészeti és természettudományos szakirodalom. Az utóbbiak között van Vesalius anatómiai atlasza. 1660-ig lassú gya­rapodással 1795 egységre nőtt az állomány. Majd gyorsul a gyarapo­3 Catalogus Librorum illustrissimi Sigismundi Rákóczi Invenatorum. SRKNk. Kt. 1113/4. 242

Next

/
Thumbnails
Contents