A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Dienes Dénes: A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET MEGSZÜNTETÉSE ÉS VISSZAÁLLÍTÁSA
Mindez olyan „gyarmati alkirálysági” benyomást tesz, melynek felszámolása éppen az önállóság visszaadásával szolgálja azt az igen kívánatos magasabbrendű egységet és arányosságot, melyre annyi szekuláris példa kötelez. E kötelezettség csak nő azzal, ha a nagyelfog- laltságú püspök nem egyszer kellemetlenül működő epigonjainak a tájegységen való szereplésére gondolunk. Az önállóság ezt a területet újra bekapcsolja az egyház ökumenikus vérkeringésébe, hiszen valószínűleg nem szándéknélküli az, hogy 1951 óta hazánkban igen nagyszámban megforduló ökumenikus látogatóból erre az egyházvidékre szinte senki sem jutott el. A Kerület visszaállítása az egyházi törvényesség helyreállításának biztató ténye, hiszen - mint már említettük is - az egyházat törvényesség útjáról való nagyobb arányú letérés 1951-el kezdődött, amikor a Kerület lebontása kezdetét vette.- 7. A Kerület visszaállítása egyetemes egyházunk tisztuló ügymenetére nézve is fontos. Az ellenőrzés vonalának megerősödése, a nyílt és őszinte eszmecsere azt is eredményezné, hogy az egész test gazdagodására a decentralizáció emeli a perifériák fontosságát a jelenleginél jobban értelmezhető egyházi centralizmus szolgálatában. Ez által tömörebbé válik az egyház egysége, mely a törvény szerinti kerületi közgyűlések irányítása alatt a túlfejlődött püspöki hatalmat a presbi- terianizmussal egészségesen korlátozza.- 8. A Kerület visszaállítása anyagi szempontból előnyös és nem aggályos. Számításokból kiderül, hogy a Tiszáninneni Kerület egyetemes egyházunknak, ahová a Tiszáninnen is befizeti a maga közalapi részesedését, pénzügyileg szinte kevesebbe kerül, mint a mostani állapot fenntartása. A Tiszáninneni Kerület fenntartása a debreceni központúsággal való útiköltségekből, „társmivoltból”, stb. csaknem fedezetet nyer. De még ehhez vegyük hozzá azt is, hogy Tiszáninnen egyházkerületi irodájának hagyományos egyszerűsége a takarékosság irányában példa gyanánt hathat más kerületekre is. Az egyetemes egyház pénzkezelésében osztozó testvéri gondja, szempontjai, ellenőrzése az anyagi mérleget még pozitívabb oldalra billenti azzal, hogy az egyházi pénz kezelése megbízhatóbb, felelőséggel teljesebb legyen.- 9. A Kerület visszaállítására sorrendileg legelsőbben azért is szükség van, hogy a kollégiumok rekreálásában képviselhesse a Sárospataki Kollégium visszaállításának reális lehetőségeit egyetemes egyházi keretben. A forradalmi események felgyorsították a kerület ügyének alakulását. A tiszáninneni gyülekezetek presbitériumai sorra csatlakoztak a Megújulási Mozgalomhoz, s a kerületi kérdés megoldását is annak szellemében, a megújulás és megtisztulás igényével óhajtották munkálni. így kapott jelentés hangsúlyt a visszaállítás során az általános tisztújítás. A forradalom véres eltiprása után, 1956. december 21-én mondta ki a Zsinati Tanács Tiszáninnen visszaállítását: „Indítja erre az, hogy magyarországi református egyházunk Megváltónk 234
