A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Dienes Dénes: A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET MEGSZÜNTETÉSE ÉS VISSZAÁLLÍTÁSA
- 4. A Kerület visszaállításának ügyében informatív jellegű kérést intéztünk a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségéhez és az Állami Egyházügyi Hivatalhoz. Az előbbi kettő részéről is a kérésre az utóbbi válaszolt: Állami Egyházügyi Hivatal 141 /Ein 1956. június 30.-án kelt kiadványában. Ennek lényege a következő: Az egyházak közigazgatásának szervezése, vagy annak megváltoztatása .... felett az Egyházkerület, illetve a Zsinat határoz. ” A visszaállításra vonatkozó kérést tehát az Egyház- kerületnél kell indokolni. A Tiszavidéki és a Dunamelléki Egyházkerület, továbbá a Zsinat tehát az a fórum, ahol a visszaállítás megoldható. Az állam - mint több nyilatkozatból megállapítható - hangsúlyt helyez az egyház és az állam jó viszonyára. E jó viszony csak erősödik az állam részéről megerősített egyházszervezeti szabadsággal.- 5. A Kerület visszaállításával szervezetileg erősödnek gyülekezeteink. A fenyegető diaszpóra-veszély csökkenésével pedig erősödik egyetemes magyar református egyházunk. Mementó lehet, hogy ezen a területen 100 év alatt szinte diaszpórává vált az evangélikus egyház. A református egyház erősödése állami szempontból sem közömbös. A római katolicizmus egyházszervezetileg ezen a területen is hagyományosan meglevő formáiban erősödik. Ez a terület az ország egészének viszonylatában nézve, különleges érdekeltségű nemzetgazdasági vidék (Borsodi iparvidék, hegyalja, stb.) és már ezért sem lehet közömbös egy egyoldalú egyházi erősödés. Az egyház szervezetének erősödése a szekta-veszély leküzdésének szempontjából sem lehet közömbös. Tiszáninnen példamutató harmóniába került az ún. hivatalos egyház a különböző típusú missziói népmozgalmakkal. Nem véletlen, hogy legújabb kori, jövő felé mutató egyházi fejlődésünkre oly nagyjelentőségű Országos Református Misz- szió Munkaközösség is Kerületünk területén alakult meg. Az ezen tájegységen végbement evangelizációs törekvések nem jelentéktelen hatással kontrakarirozták a szekták működését ezáltal, hogy azok tagjai közül számosán az ellenőrizhetetlenségből tiszáninneni gyülekezeteink keretein belül egészséges evangéliumi-egyházi kontroll alá kerültek.- 6. A Kerület visszaállítása a bűnbánatból fakadó egyházi jóvátétel gyakorlati útját is szolgálja. A megszüntetés egyházunk egysége és arányosságának jelszava alatt történt. E jelszó mögött azonban éppen azóta ijesztő módon nyilvánul meg egyházunk különböző rétegeinek egymástól való elidegenedése és egy eddig soha nem tapasztalt területi arányosság. Nyilvánvaló, hogy maga a Tiszavidéki Egyházkerület is érzi azt, hogy ez a nagykiterjedésű egyházi „vidék” a területi aránytalanság miatt szervezeti egységbe alig fogható. Ebből a felismerésből indult el mindjárt a kezdet-kezdetén a kettős főjegyzőség tiszáninneni vonatkozásokra tekintettel. Ez a folyamat folytatódott azzal, hogy miskolci központtal tiszáninneni területről egyházkerületi „társirodát” emlegetnek, szerveztek, vagy szerveznek egyházkerületi „társelőadókat”. 233
