A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - Dienes Dénes: A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET MEGSZÜNTETÉSE ÉS VISSZAÁLLÍTÁSA
A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET MEGSZÜNTETÉSE ÉS VISSZAÁLLÍTÁSA írta: Dienes Dénes A Tiszáninneni. Református Egyházkerület megszüntetése részét képezte annak az egyház-zsugorítási programnak, amelyet a kommunista államhatalom kívánságára, a vele kollaboráló református egyházi vezeték dolgoztak ki és hajtottak végre.1 Ugyanakkor van létjogosultsága annak a felvetésnek is, hogy a Sárospataki Teológiai Akadémia megszüntetése során tanúsított tiszáninneni magatartás2 büntetéseként alkalmazták itt a kerületek összevonásának tervét, hiszen Dunántúllal kapcsolatban nem érvényesítették azt. A tiszáninneni kerületi közgyűlés 1951. október 15-én kinyilvánította, hogy ragaszkodik a pataki Teológiai Akadémiához. A december 4-i közgyűlés azonban már kénytelen volt tudomásul venni a zsinat ellentétes döntését. Enyedy Andor püspök jelentéséből azonban kitűnik, hogy ez a tudomásulvétel nem a megalkuvás jegyében történt. „Egyház-kerületünk életének, bizonyára régóta és még nagyon sokáig, legfájdalmasabb eseménye sárospataki theologiai akadémiánk megszűnése. Október 15-én tartott rendkívüli közgyűlésünk e tárgyban hozott, és a zsinat tagjaival közölt határozata egyházi felsőbbségünk- nél rossz benyomást keltett. Theologus ifjaink azzal akarták az ügyet a maguk kedve szerint előre vinni, hogy intézetüket elhagyva, hazajöttek. Amilyen megértéssel voltunk szívük vágya és fájdalma iránt, olyan erélyesen intettük őket a tanulmányi rend, valamint illetékes elöljáróik iránti engedelmességre. Mi a lelkészképzés kérdésében elmondtuk a magunk érveit, elsírtuk a magunk könnyeit. Most már nincs részünkről sem egyéb hátra, mint tudomásul venni a zsinat törvényerejű döntését, és a megmaradó két theologiai akadémia jó és eredményes működését minden erőnkkel szolgálni”.3 Ugyanez a közgyűlés hangsúlyozta, hogy a pataki gimnáziumban szép munka folyik, az őszi szuplikáció pedig igazolta, „hogy népünk szívébe zárta és szívén hordozza most már négy osztályú gimnáziumra csökkent ősi kollégiumunkat”. Nem valószínű, hogy Enyedy püspök ne értesült volna a Bereczky Albert vezette kollaboráns egyházi hatalom szándékáról a református középiskolák felajánlását illetően. Inkább arról van szó, hogy annak tudatában jelezte Tiszáninnen ragaszkodását a megmaradt gimnáziumhoz. Ennek összefüggésében érthető meg, hogy az államhatalmat feltétlenül kiszolgáló országos egyházi vezetés a tiszáninneni püspöki utódlásról kezdett gondolkodni. Megkeresték Koncz Sándort, a megszüntetett pataki Teológia volt professzorát, aki előtt feltárták, hogy munkás származása miatt alkalmasnak tartják 1 Lásd fentebb Ladányi Sándor tanulmányának vonatkozó részét. 2 Lásd fentebb Szentimrei Mihály tanulmányát. 3 SRKLt. PK-28. doboz. 1951. dec. 4. 227
