A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A HARMINCAS ÉVEK ESEMÉNYEI - Szellemi és lelki építés és épülés, politikai, ökumenikus nevelés
lelkes szorgalotn és a korszerű tudomány értékeivel gazdagítani", hanem a külföldi, elsősorban nyugati protestáns egyházakkal való kapcsolatok további erősítésére is szolgáltak. Ennek egyik eseménye, hogy tíz teológiai professzornak és egyházi vezetőnek, köztük Kari Barthnak. a Sárospataki Református Kollégium tiszteletbeli tanára címet ajánlotta fel az iskola, amelyet ők el is fogadtak.16 A 20. század harmincas éveinek elején végbement építkezések és felújítások a Kollégium történetében épp olyan jelentősek, mint az előző század elején az 1806-1839-ig épült "Új Épület", vagy "Nagy Kollégium". A 20. századi építkezések és felújítások jelentőségét talán még növeli, hogy nagyon nehéz körülmények között a gazdasági válság kellős közepén valósultak meg. Petry Pál államtitkár mondta egyik beszédében: "...Klebeisberg Kuno akkor alkotott, amikor a. legnagyobb takarékosságot hangsúlyozták, mert ő egy szegény ország szegénységéből tudott gazdagságot kibányászni".17 SZELLEMI ÉS LELKI ÉPÍTÉS ÉS ÉPÜLÉS, POLITIKAI, ÖKUMENIKUS NEVELÉS Természetesen az iskola vezetősége, fenntartó és kormányzó testületé tudatában volt annak, hogy a külső' épülés mellett, illetve azzal párhuzamosan a belső szellemi és lelki építést is végezni kell. Az 1932/33-as iskolai évnyitó beszédében Mátyás Ernő közigazgató, az iskola további életét meghatározó szempontokról szólva, egyebek mellett ezt mondta: "Az elmúlt esztendőkben megerősítettük főiskolánk tartóoszlopait, újjáépítettük kőfalait, ... annál fokozottabban kell csüg- genünk igazi hivatásunkon a szellemnek, a léleknek a szolgálatán... "18 *. A trichotomikus emberszemléletnek és felfogásnak megfelelően, miközben különösen az angolszász nevelési eszményekből is merítve, a testkultúra szintjét is igyekezett az iskola emelni, az iijúság szellemi igényeit és kulturáltságát ébreszteni és fokozni, a fontossági és értékrendet a református hitvallásos iskola jellegéből és hivatásából fakadóan így rögzítette: "... bármennyire nagyra értékeljük is az emberi szellemiség szolgálatát, az emberi eszmények kultuszát... nagyra értékelünk minden tanítói és nevelői tevékenységet, abban a meggyőződésben vagyunk, hogy csakis az élő Istent reveláló evangélium teremthet köztünk is új életet. ",9 A 30-as évek első felében már jelentkeztek a 20. század ideológiai és politikai erőinek közelgő összecsapását jelző tünetek. Az iskolának, illetve szellemi vezetőinek ezekre történő reagálásai azt is megmutatják, hogy nem sematikusan és öncélúan értelmezték Patakon az iskola sokszor emlegetett nyitottságát az új eszmék iránt. Vallották, hogy "... a változások világában nem jobbra vagy balra nézünk, is Értesítő, Sp. 1931/32. 40. Uo. 1932/33. 4L is Uo. 6. is U.o. 7. 208
