A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

III. rész - A HARMINCAS ÉVEK ESEMÉNYEI - Szellemi és lelki építés és épülés, politikai, ökumenikus nevelés

mi felfelé tekintünk".20 Az ú.n. pataki szellem kialakulásában, amely­nek jellemzője egyébként a tradíciókba gyökerezés és az új idők kihí­vásaira való érzékeny figyelés, az iskola elöljárói korszakunkban is döntő tényezőnek tartják, "... hogy a szabadság volt az a napfény, a függetlenség az a levegő, amelyben izmosodott és nőtt, (t.i. ez a szél- lépt), s még erősebb karaktert nyert a szabadságért vívott küzdelmek­ben és érette vállalt kereszthordozásban. "21 Ez a szellem reagált a na­cionalizmus kihívására így: "... hozzá mérjük a modern nacionaliz­must a mi 400 éves múltunk legszebb megnyilatkozásaihoz, s ezért látjuk és elutasítjuk annak sok veszedelmes tünetét",22 "... sem az anyagi erők imádata, sem a fajnak és a vérnek mithosza nem tarthatja meg a nemzetet. Kis nemzet vagyunk, létjogosultságunkat csak az adja meg, ha a szellemiek terén tudunk teremteni nagyot. "23 Ennek a szel­lemnek az iskola pedagógiájában tükröződésére példa lehet, hogy amikor az ifjúság egyik baloldali szemléletű csoportja a diákegyesüle­tekben és a diáksajtóban hangot adott politikai nézetének, amit bizo­nyos államigazgatási körök és egyházkormányzati tényezők helytele­nítettek és megtorlást követeltek, még az iskola konzervatívnak minő­sített professzora is nagyon józanul így nyilatkozott: "az ifjúság egyleti életében és az Ifjúsági Közlöny hasábjain megnyilvánuló nagyobb mozgalmasság, forrongó nyugtalankodás és a szélsőségek felé hajló ifjúi hevület fellobbanása mögött, egy öntudatos és a legnehezebb kér­désekkel is komolyan, ha nem is a legérettebben szembenéző és az élet­tel és az életért tusakodó ifjúságot kell látnunk".24 A Kollégium új angol tagozata, benne az angol irodalom és nyelv tanítása viszonylag hamar magas szintre emelkedett a helybeli jól képzett és a született angol tanárok munkája nyomán. Bár az an­gol tagozatban folyó nevelés kezdetben azt célozta, hogy "... a vezető réteg gyermekeit képezi az angolszász világgal való kapcsolatok erősí­tése érdekében"25, és úgy látták, hogy "... Szép hivatása főiskolánknak, hogy puritán szellemével olyan rétegeket is áthasson, amelyek eddig kevésbé voltak képviselve főiskolánkban"26, a Kollégium egészének alapvető feladata nem változott. Az 1934/35. tanév évnyitóján a köz­igazgató, szinte Móricz Zsigmonddal27 28 harmonizálva mondta: "legyünk és maradjunk továbbra is a magyar humusz vasizomzatú és egészséges idegzetű népének kulturális felszívói, a közélet rétegezettségének rege­nerátorai... "2S. A későbbiek során az angol tagozaton is nőtt a paraszt és középosztálybeli szülők gyermekeinek száma. A növendékek jó ré­sze, megismerve az angol irodalmat és történelmet, nemcsak olvasási, hanem beszélő szinten sajátította el a nyelvet. A tagozat angol nyelvű 20 U.O. 11. 21 U.o. 31. 22 U.o. 1933/34. 17. 23 U.o. 1937/38. 8. 24 U.o. 1932/33. 47. 25 U.o. 1934/35. 8. 26 U.o. 1936/37. 11. 27 Móricz Zsigmond: Riportok. Bp. 1958. 201. 28 Értesítő, Sp. 1934/35. 8. 209

Next

/
Thumbnails
Contents