A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

II. rész - RÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE - Német megszállás, zsidókérdés, helybenmaradás

tályozása - ha egyszer ‘árja’ ideológia alapján történik - nem egyedül a sémi fajra nézve jár súlyos következményekkel... mi finnugorok és töröktatárok sem fogunk a létrafokán sokkal magasabbra kerülni.”8- Püspökként is annak tudatában vett részt az egyházak egységtörekvésében, hogy „soha politikai úton és politikai céllal... maradandó vallásegységet teremteni nem sikerült,”9- 1945. október 31-én még nem marxista szemlélettel ezt is fejtegette: „A reformáció... nemcsak forradalmi formájával, hanem eszmei tartalmával is világtörténeti indításokat adott a legnemesebb forradalmi eszmék kifejló'déséhez és érvényre jutásához.”10

Rövid áttekintóm négy pontjának címszavai: 1. Német megszállás, zsidókérdés, helyben maradás. 2. Az újjáépítés kezdetén. 3. Közbenjárások, tiltakozások. 4. Földreform, egyház és állam.

NÉMET MEGSZÁLLÁS, ZSIDÓKÉRDÉS, HELYBENMARADÁS

„Estére megjöttek a rettenetes hírek. Isten legyen nekünk irgalmas” - írta Révész Imre gondosan vezetett naplójába 1944. március 19-én, 27-én pedig hozzátette: „Egyre nyomottabb hangulatok és hírek.”11 Röviddel később arról értesült, hogy egyházközsége fójegyzójét Juhász Nagy Sándort a Gestapo letartóztatta. Nyomban hivatalos levelet írt és adott át a Gestapo épületében a kormánybiztosnak. A leghathatósabb közbenjárást kérte, mert - ez akár fenyegetésnek is tűnhetett - fogvatartása „a tiszántúli református magyarság lelkében olyan resensust fog váltani, amelynek tartóssá válását aggályos következményekkel járhatónak gondolom politikai szempontból is.”12 Fellépése elérte a kívánt eredményt, sőt többedmagával ezért szabadult ki az irodalmár Juhász Géza is.

8 Debreceni Protestáns Lap 1939. 1-4.

9 Utópia vagy krisztotópia? Debrecen, 1943. Két további, elvi jelentó'ségű írásával együtt újra kiadva: Szivárványhíd Pannonhalma és Debrecen között. Válogatott dokumentumok a római katolikusok és reformátusok párbeszéde történetéből Magyarországon 1898-1943. Szerk. Barcza József. Debrecen, 1991. 129-139.

10 Reformáció és forradalom. Debrecen, 1945. 3-4.

11 Jelzete a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában /a továbbiakban TtREL/I. 21. 20.

12 TtREL. I. 1. e. 90. d. /449/1944 Ein. sz. alatt/ és TtREk R. 2812/13. A levél kelte 1944. április 15., címzettje dr. Ricsóy Uhlarik Béla. - Révész Imre Juhász Nagy Sándort a kórházban május 23-án és 27-én, otthonában pedig 29-én feleségével együtt meglátogatta. Szeptember 29-én „Reggeltől estig Juhász Nagy Sándor tanyáján Kaba és Nádudvar közt” volt. /TrREL I. 2. 20/ Kapcsolatukat egyik munkatársa szemtanúként így írta le: Révész Imre „püspöki teendőivel túlontúl el volt foglalva... ezért eló'djei példájára a debreceni egyház ügyeinek intézését dr. Juhász Nagy Sándor főjegyzőre bízta, aki ezt készséggel vállalta. És az új püspöknek informálója lett minden kora reggeli találkozásukon nemcsak a debreceni gyülekezet, hanem az országos közélet akkoriban megduzzadott politikai élet ügyeiben is.” Uray Sándor: Ötven év a debreceni református egyház életéből 1903-1953. Debrecen 1967. Gépirat. 81. TtREK 3418. - Másik tanácsadója az egyetemnek kezdettől fogva egyházjogász professzora: Szentpéteri Kun Béla volt. Pl. 1945. január 3-án ezt írta neki: „az egyházi és iskolai élet minden vonalán akkor érzem magam teljes biztonságban, ha Te mellettem vagy.” TtREL. I. 1. 2. 90.d. 7/1945. Ein.

147