A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

II. rész - RÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE - Német megszállás, zsidókérdés, helybenmaradás

Révész Imre elutasította a német nemzeti szocializmust, de nem csak egyoldalúan. Álláspontját így fogalmazta meg 1944 nyarán: „1.) A német és az orosz totalitás között történelmi gyökér, világnézeti színe- zettség és a módszerek tekintetében nagyon sok különbség lehet, de a lényegben semmi különbség nincs. Bibliai keresztyén megítélés sze­rint a dolgot nem tudom másként látni. 2.) Ennek ellenére nem kép­zelek józan eszű, művelt és európai érzésű magyar embert, aki ha a kettő között választani kellene, nem a németet választaná. Magam is így vagyok vele. 3.) Itt azonban a kérdés most az, hogy keresztyén lelkiismerettel lehet-e helyeselni, vagy legalábbis elhallgatással tűrni a zsidókérdés ún. megoldására Magyarországon március óta alkalma­zott eljárási módokat. Az én meggyőződésem az, hogy nem lehet és ebben a meggyőződésben osztozom egyházamnak minden komoly lel­kipásztorával és nagyon sok világi vezetőjével. Ennek ellenére és a kormány könyörgő kérésére, lelkiismeretünk súlyos megterhelésével eltekintettünk attól, hogy tiltakozásunkat a gyülekezetek elé vigyük, mert a kormány és hazánk egészen súlyos helyzetét nem akartuk ezzel még jobban bonyolítani.”13 A protestáns egyházak felső, részben összehangolt vezetősége tárgyalások útján mindent meg akart tenni a zsidómentés érdekében, s előkészítésükben püspökünk kivette részét.14 Minderről a közvéle­mény csak abból a szűkszavú körlevélből értesült, amelynek felolvasá­sát Révész Imre is elrendelte és amit a Nagytemplomban július 16-án maga olvasott fel. Szövege: „A Magyarországi Református és a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház püspökei tájékoztatni kívánják a gyülekezeteket arról, hogy mindkét evangéliumi egyház vezetősége a zsidókérdés kapcsán, különösen a megkeresztelt zsidók kérdésében, ismételten eljárt az illetékes kormány tényezőien él és ezirányú fárado­zásait továbbra is folytatja.”15 Mit lehetett Révész Imrénél látni, postán küldött leveleiből ol­vasni? A sárga csillag viselőit „fokozott gyöngédséggel kell körülven­ni”, ami „kifelé ne hasson provokálólag”.16 Gettóügyben tárgyalt főis­pánnal, csendőrséggel, június 11-én prédikált, majd tanácskozott ma­gában a gettóban,17 és megtiltotta a zsidók lefoglalt vagyontárgyainak egyházi vagy iskolai célra való igénybevételét.18 A magyar puritánus teológusokhoz hasonlóan Révész Imre sem volt forradalmár, csak tanításai voltak részben forradalmiak. Kötötte őt a törvényességhez való merev ragaszkodás. így amikor miniszteri rendelet engedélyhez kötötte azt, hogy pedagógusok szolgálati helyü­ket elhagyhassák, körlevelekben követelte meg ennek szigorú betar­13 U.o. 786/1944. Ein. A levél kelte 1944. július 22. címzettje Csia Sándor MÁV igaz­gató fó'orvos. 14 Bereczky Albert: A magyarországi református egyház a zsidóüldözés ellen. Bp. 1945. — Ravasz László: Pro memoria. Ráday Levéltár C. 141. 16.d., TtREK R. 2502. 13 TtREL I. l.e.89.d. 765, 786/1944 Ein./ 13 TtREL I.l.c. 456.d. 1530/1944/ 17 TtREL 1.2. 20. 13 TtREL I. 1. c. 457.d. 2353/1944/ és u.o. 459.d. 3263/1944/ 148

Next

/
Thumbnails
Contents