A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - TÖREKVÉS AZ EGYHÁZ MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK MEGBÉNÍTÁSÁRA

mű határozatot hozzanak. Az egyházkerületi elnökségektől a július 24-én tartott rendkívüli konventi elnökségi tanácsi ülésen ígéretet is kaptak. A szeptemberben meg nem nyíló két teológiai akadémia hallgatóit részben Budapestre, részben Debrecenbe irányítják.

Az egyházkerületek összevonása tekintetében szintén eljutott az egyházi vezetés arra a felismerésre, hogy az indokolt és időszerű. Mivel azonban ennek a kérdésnek az adott körülmények között való felvetése zavarná a teológiák összevonásának lebonyolítását, másrészt ennek lebonyolítása csak a fennálló egyházi törvények megtartásával, alkotmányos úton valósítható meg, ezt a témát egyelőre nem hozták elő a konventi elnökségi tanács ülésén, de gondoskodnak arról, hogy az őszi egyházkerületi közgyűlések foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, s hogy állásfoglalásuk után még az év folyamán összeülő Zsinat elé kerülhessen az végső döntés végett.

Roppant jellemző az új egyházi vezetés stílusára, de az adott kor hangulatára, elvárására a Kossá Istvánhoz küldött jelentés befejező szakasza: "Népünk, Államunk és Egyházunk jól látott érdekében szívesen vállaljuk, hogy a fent ismertetett feladatok legjobb megoldása érdekében minden tőlünk telhetőt el fogunk követni, és kérjük, hogy ebben a Kormányzat, és közelebbről az Állami Egyházügyi Hivatal is segíteni szíveskedjék bennünket. Őszinte örömünkre szolgálna, ha ezeknek a feladatoknak a megoldása is újabb bizonyságokkal erősítené azt a jó viszonyt, amely egyházunk és a Népköztársaság között fenn áll."

Az 1951. július 17-én az ÁEH elnökétől megkapott "feladat" értelmében július 25-én az Egyetemes Konvent Elnöksége (Bereczky Albert püspök, lelkészi elnök és Kiss Roland főgondnok, világi elnök) kiadta és a tiszáninneni, illetőleg dunántúli egyházkerületi elnökséghez elküldte az elnökségi iratát, amely szerint "Az Egyetemes Konvent Elnöksége felelősséggel és gondosan megvizsgálta a jelenleg négy- teológiai akadémián folyó lelkészképzés problémáit. Szükségessé vált ez azért, mert mindnyájunk előtt vüágos, hogy a magyar református egyház anyagi erői elégtelenek négy megfelelő színvonalú teológiai akadémia fenntartására, és mert lelkészképzésünk feladatainak személyi és anyagi erőink két teológiai akadémiára való összpontosításával tudunk jobban megfelelni. Ugyanezekből az okokból merült fel a teológiák összevonásának kérdése az elmúlt évtizedek során ismételten. Most megvizsgáltuk teológiai oktatásunknak nemcsak jelenlegi helyzetét, hanem egyházunk érdekében szükséges fejlesztését is. Ennek eredményeként feltétlenül elengedhetetlennek tartjuk, hogy az új iskolai évre református egyházunk már két teológiai akadémiája folytassa a lelkészképzés munkáját.

Ennélfogva felhívjuk a Főtiszteletű Elnökséget, hogy a pá- pai/sárospataki kollégium régi jó és evangéliumi hagyományainak megőrzése érdekében is szíveskedjék megtenni a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy a teológiai akadémia megnyitását - az egyházkerületi közgyűlés ide vonatkozó határozatáig és az egyéb alkotmányos eljárások megtörténtéig - elhalasszák. Egyúttal szíveskedjék aziránt

131