A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - Ladányi Sándor: VÁZLATOS TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZELEBBI MÚLTJÁNAK ALAKULÁSÁRÓL - A REFORMÁTUSOK ÉS A HÁBORÚ UTÁNI HELYZET - A „felszabadulás"

bért, Békefi Benő, Draskóczy László, Fekete Sándor, Karácsony Sándor, Mészáros Gábor, Nagy Gyula és Victor János) elhatározta, hogy országos lelkészkonferenciát hív össze az evangélizáció, a reformáció és az ébredés kérdéseinek őszinte megbeszélésére. Erre az összejövetelre 1946. augusztus 14-17. napjain Nyíregyházán került sor "Országos Református Szabad Tanács" néven. Elnöke Bereczky Albert. főtitkára Békefi Benő volt. Céljuk az volt, hogy a tanácskozás eredményeit az egyház közkincsévé tegyék, s legfőképpen odatárják az általuk szükségesnek tartott megoldási javaslatokat az egyház hivatott vezetői elé.5 A "Magyar Református Ébredés" szerkesztősége és a "Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társasága" 1946. November 1-3. napjain Budapesten Országos Református Nagygyűlést rendezett, melynek fő témája a "Hit útján a magyar jövendő' felé" volt.6 (Ezzel csaknem teljesen egy időben tartotta az országos Bethlen Gábor Szövetség a VII. Országos Protestáns Napokat.)

Az Országos Református Szabad Tanács még két gyűlést tervezett, mindkettőt Nyíregyházára. Ebből az egyiket — 1947. március 26- 28-án - meg is tartotta. Ennek programja lényegében szintén az 1945- ös középszabolcsi előterjesztésen alapszik. Ebből néhány tételt azáltal tudott megvalósítani, hogy ebből a közösségből az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején (esetleg még később is) többen magasabb egyházi vezetőkké emelkedtek, vagy nagyobb befolyáshoz jutottak. Több javaslata, követelése máig aktuális. A Szabad Tanács III. ülésére Békefi Benő azt javasolta főtémául, hogy egyértelműen foglaljanak állást a Szovjetunióval kapcsolatban, és indítsanak akciót a társadalom erkölcsi megtisztítására. Bereczky Albert ezt nem fogadta el, helyette Makkai Sándor javaslatát tűzték ki: "A keresztyénség és marxizmus" témát. Békefi ezt ellenezte, mert sem a konfrontációt, sem a párhuzamot nem tartotta helyesnek. Az ülés így nem is jött létre. Ettől kezdve eltávolodott egymástól Bereczky Albert és Békefi Benő. Bereczky Albert, Fekete Sándor, Finta István és még sokan mások kiléptek a Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társaságából, amelyet aztán 1948 tavaszán fel is oszlattak.

Az a döbbenetes élmény, hogy ezt a borzalmat túlélték, az efölötti öröm és hálaadás, az evangelizációs sorozatok hatására egy igen jelentős lelki ébredési hullám vonult végig az egész országon.7 Az emberek főként a reformátusok felismerték, hogy az egyéni életük és a nemzet sorsa, megmaradása ugyanazon az egyedüli alapon képzelhető el, mint az 1526-os mohácsi katasztrófa után: a tiszta evangélium

5 A konferencia teljes anyagát közzétette Békefi Benó' által szerkesztett "Országos Református Szabad Tanács, Nyíregyháza, 1946. augusztus 14-17. határozatai, deklarációi, kérelmei és az ott elhangzott közérdekű beszédek" című kiadvány. (Bp. 1946.) Rövid összefoglalása és a folyamatba való beállítása: Bolyki János - Ladányi Sándor: "A református egyház, 1918-1948." című tanulmánya, "A magyar protestantizmus 1918-1948" c. kötetben. (Szerk. Lendvai L. Ferenc) (Bp. 1987.) Fogadtatása, hatása, objektív értékelése még nem történt meg.

6 Anyagát közzétette Békefi Benó' (szerk.) "Hit útján a magyar jövendő' felé" az 1946. évi Országos Református Nagygyűlés Emlékkönyve. (Bp. 1947.)

7 Az ébredéstörténettel külön tanulmányban foglalkozunk.

104