Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A főgondnok
A FŐGONDNOK őry András hirtelen halála után Vay Ábrahám vette át a főgondnoki teendőket, aki 1697-ben született Vay László és gróf Teleky Borbála szülőktől1. Erős kuruc hagyományokban nevelkedett. A család általa tovább vitt ágának református elkötelezettsége két évszázadon át töretlen egyházhűségben, a pataki Kollégium iránti bőkezű áldozatkészségben nyilvánult meg. A család másik ága, kuruc Vay Ádám hasonló nevű fia révén katalizált. Vay Ábrahám kora nemesi középosztályának legműveltebb tagjai közé tartozott. Iskoláztatásának körülményeiről csak annyit tudunk, hogy Miskolczi Coriari János pataki diák volt 1707-1714 között a „pedagógusa", azaz családi körben a nevelője.1 2 A Vay családnak 6 tagja volt a XVII. században a Kollégium tanulója, ami erős hagyományt teremthetett Patak és a református egyház iránti elkötelezettség irányában, amit Ábrahám öntudatosan vállalt és tudatosan örökített gyermekeire.3 Első neje Gyulaffy Borbála volt, házasságukból István fiuk született, aki királyi tanácsos, pécsi tankerületi főkormányzó, tiszáninneni főgondnok lett. Első felesége elhuny tát követően Vay Ábrahám újra nősült, felesége gróf Wass Anna lett. Ebből a házasságból három fiú született: Dániel, József és Miklós. Különösen Miklós és József az országos közélet és a református egyház kiemelkedő alakjai voltak. Vay Ábrahámot rokoni kapcsolatai (atyafiság fűzte össze a Bethlen, Teleki, Wass, Szemere, Dőry, Patay családokkal) és személyes képességei egyaránt a tiszáninneni református nemesség tekintélyes tagjai sorába emelték, s viszonylag fiatalon meghatározó személyisége lett ennek a körnek. Apja tagja volt a „vallásügyi vegyes bizottságnak", az ő egyházi közéleti szerepe ösztönzően hathatott Vay Ábrahámra 1 Nagy Iván: Magyarország családai XI. Pest 1865. 91-109. A születés idejére nézve: az alsózsolcai református egyházközség halotti anyakönyvéből (1738-1842) azt a lapot, amelyen Vay Abrahám temetésének bejegyzése volt, valaha kitépték. Az anyakönyvhöz azonban hozzá csatolták az „ecclesia történetének rövid rajzolatja"-t, mely tartalmazza a születési évet és a halálozás idejét. Tar Sándor lelkipásztor szíves közlése. 2 Hörcsik Richard: i.m. 208. Miskolczi 1714-ben ment külföldre, 1716-ban tért haza. Több helyen lelkészkedett, majd tállyai prédikátorként hunyt el az 1739. évi pestis során. Zoványi György püspök Vay nevelőjét Miskolczi Andrásinak írja, tévesen. SRKLt. A.VI.1306. 3 Hörcsik Richard: i.m. passim. 58