Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
PATAK ÉS ERDÉLY
ténetet tanított. Ezen a területen nagy, összefoglaló művet is írt, amely adataiban ma is megállja a helyét. Warga sajátos egyéniség volt, szinte különc: „pataki remetének" emlegették, utalva rendkívüli zárkózottságára. Állítólag lakásának utcai ablakait befalaztatta. Ugyanakkor örömét lelte a szegények istápolásában, a könyvek gyűjtésében, a tudomány művelésében és a virágok ápolásában. így fogadta be őt Sárospatak. Tanítványa, Radácsy György találó megállapítása szerint Warga Lajos olyan fa volt, mely Erdélyország fővárosában kelt, ott kezdett növekedni, Sárospatakon borult virágba s ott érlelte és hullatta jó gyümölcseit is.1 Warga Lajos felesége, az ugyancsak kolozsvári származású Rajka Teréz különös színnel gazdagította Sárospatakot. Lírai költeményei tették ismertté nevét a múlt század hatvanas éveiben. A nőnevelés és az ifjúsági irodalom jeles munkása volt. Fiatalon, 38 évesen hunyt el. Ebben a században nem csak Erdély táplálta Sárospatakot, hanem viszonos volt ez a kapcsolat ekkor is. Az „Entwurf" - iskolaügyi rendelet - következtében, az önkényuralom idején Marosvásárhely kollégiumában megszűnt a teológia oktatása 1854-ben. A főiskola veszélybe került, tanárokra volt szüksége, nem lévén megoldott helyben a tanárképzés sem. Ebben a helyzetben kereste meg az iskola elöljárósága Patakot, küldene alkalmas, frissen végzett diákokat. Folyamodásukban a történelmi kapcsolatra hivatkoztak: „Mintegy 180 év telt el azon idő olta, midőn főiskolánkat az események hatalma a sárospataki collegiomtól elszakasztván, a vándorrá vált testvér men- helyet a testvér Erdélyhonban keresni kénytelenítteték. Tudva van, miként vándor iskolánk a hit rendíthetetlensége által fedezett pályáján Gyulafejérvárról is, rövid ideig tartott pihenés után elutasíttatva, elvégre Marosvásárhely sz.k. várossában telepedék meg, s ott az 1717-ik év óta honol, mint a legtömegesebb erdélyhoni protestáns magyarságnak - a székelységnek - legnépesebb s legvirágzóbb tanodája. Az 1848/9 évi események s azok utófájdalmai főiskolánkat is - bár meg nem döntheték - meggyengíték csakugyan annyira, hogy az, növendékei nagyobb számától megfosztatva, s működhetése körére nézve korlátoltatva, jelenleg a cs.k. magas kormány rendeletéi értelmében szervezett teljes és nyilvános gymnasium alakjában áll fenn. (...) Ilyetén szükségben szenved főiskolánk név szerint, s mivel a bűnmentes szükség aggodalmai között a szenvedő testvérnek legalább testvéréhez folyamodni nem csak szabad de erkölcsi kötelesség 1 Radácsy György: Warga Lajos Emlékezete. In: Sp.L 1902. 7. 129
