Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)
PATAK ÉS ERDÉLY
is...", - kihez fordulhatnának, ha nem Patakhoz.1 Két latin-görög és egy természetrajz, földrajz, számtan tanítására felkészült végzett diákot kértek. Hárman jelentkeztek is. Közöttük legnagyobb nevet Illyés Bálint szerzett, aki pataki diákként 14 évesen állt be honvédnek 48-ban és küzdötte végig a Szabadságharcot. Vásárhelyen három évig volt tanár. A szellemi élet rezdüléseiben is különös figyelemmel volt egymásra Patak és Erdély. Az Erdélyi János által 1857-ben indított tudományos folyóirat, a Sárospataki Füzetek egyik első lelkes méltatója erdélyi volt, a bevezetőben már idézett Mikó Imre. A Füzeteket azonnal meg is rendelte az erdélyi református gimnáziumok és az Erdélyi Múzeum számára. Úgy értékelte, hogy Erdélyi János törekvése ébresztő a magyar protestáns szellemi élet felrázása érdekében, hiszen: „Ideje is volt, sőt mondhatnám, végső percén állott már az idő, hogy mi magyarhoni és erdélyi protestánsok is fennmaradásunkra valamit tegyünk"- írta levelében.1 2 Az immár több évszázados, gyakorlati síkon szép gyümölcsöket termő, szellemi-lelki összefonódást a XX. századi nagy zuhanások sem törték meg, sőt kiteljesítették. A századfordulót követő években a pataki főiskola történelmének újabb válságát élte. Igényként jelentkezett az egyetemmé fejlesztés gondolata, melyből kétirányú jövőkép bontakozott. Az egyik Sárospatakból kívánt egyetemi várost kiépíteni, a másik viszont elképzelhetetlennek tartotta ennek a tervnek a megvalósítását Patak kisvárosi és periférikus jellege miatt. Ezért az Akadémiát Miskolcra gondolta telepíteni. Ez utóbbi elképzelés mutatkozott erőteljesebbnek, a bekövetkező világháború azonban elterelte erről a kérdésről a figyelmet.3 A helyzet ezzel nem változott meg, tanári körökben a Miskolc pártiak között mély elkedvetlenedés volt tapasztalható. Ennek azután úgy adtak hangot, hogy erősen leértékelték a főiskola szellemi nívóját. Sárospatakot világítótoronyhoz hasonlították, mely messzire világít ugyan, de a tövében sötétség honol. Gúnyosan emlegették, hogy itt „tokaji teológia" érvényesül, vagyis a világnézet középpontjában a borospohár áll.4 A gyakorlati helyzet nagy problémája az internátusok hiánya volt. A diákok ma1 SRKLt. B.LXXVI.35.956. 2 SpF 1857. 992. 3 A Sárospataki Református Kollégium... i.m. 191-193. 4 Makkai Sándor: Szolgálatom. Kézirat, Debrecen 1944. SRKNk. Kt.4871. 37. 130
