Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - IX. A dicséretek
megnyilatkozásait héberül tehillimnek (arámosan tillinek) nevezték = dicséretek. A görögök a psalmos szóval azt akarták kifejezni, hogy a darabokat zenekísérettel szokták előadni, innét az egész kvre a psaltérion, viszont ebből a magyar zsoltár szó."’ Luther Márton a 67 (68) zsoltár magyarázatában (1521) írja a 4. vershez: ,,Psalter heyst ein lobbuch, psalm heyst ein lob lied odder ein getichte tzum lobe, wie die poeten verss machen, die man vortzeiten ynss seytenspiel sang, damit sayn eyttel predigt wird, das psallim die singer zum gesang des munds thut, das ist predigen neben taht und wundert Zeichen.”227 228 229 Mi tehát a zsoltár és mi a dicséret? A feleletünk ez: a zsoltár az Ószövetség dicsérete, a dicséret pedig az Újszövetség zsoltára. E szójátéknak tetsző megállapítás mögött a zsoltár és a dicséret jelentésének azonosítása áll. Természetesen, ha mi a meggyökeresedett zsoltár szavunkkal élünk, azon sohasem a 7pf-\paX.[j.óg-palsrnus szavak etimológiai jelentésére, hanem a Zsoltárok-könyvének nevet adó bbrvb|j.véü>laudo szavakra és a velük jelölt tartalomra gondolunk. A dicséretek keletkezése és értékelése. A zsoltár-dicséret szavak azonossága mellett a kettő között értékkülönbség elgondolható. De vajon igaza van-e annak az értékelésnek, mely a zsoltárokról így nyilatkozik: ..Zsoltároskönyvünkben a zsoltárok és a dicséretek sohasem lehetnek egymással azonos és egyenértékű tényezők. A zsoltárok Isten Igéje, a dicséretek pedig az emberi lélek fohászai. A kétféle elemet tehát sohasem szabad bírálni ugyanazon alapon, kivéve ha az Isten Igéje."'29 E megállapítás mögött az a gondolat húzódik meg, hogy a gyülekezeti énekek között van első osztályú ének, olyan, mely Isten Igéjét tartalmazza énekelhető formában, van másodrendű, Isten Igéjével nem azonos, de azzal valamilyen kapcsolatban levő ének, ezekkel szemben kötelességünk a szigorú kritika alkalmazása, az Ige mérlegén való megmérés és végül vannak harmadrendű énekek: a lelki énekek, melyek az emberi lélek fohászai. Ezek pedig elvetendők. Az ilyen értékelés mögött téves értékelés és egy' előítélet húzódik meg. A téves értékelés ez: a zsoltár Isten igéje, tehát abszolút érték. (Az énekeskönyv zsoltárairól van szó.) Az előítélet pedig így hangzik: minden más ének csak a zsoltárok alatt helyezkedhetik el. Azt az állítást már megvizsgáltuk az előző fejezetben, mennyiben állja meg a helyét e tétel: a zsoltárok, mint énekek Isten Igéi. A zsoltárok, mint énekek - szerintünk is abszolút értékek, de ezzel csak azt akarjuk elismerni, és csak annyit akarunk mondani, hogy a zsoltárok jó, megfelelő és gyülekezeti éneklésre alkalmas énekek. Arra a kérdésre, hogy az ének mikor jó, megfelelő és alkalmas az egyházi ének kritériuma c. fejezetben igyekszünk feleletet adni. Ha pedig a dicséret, vagy lelki ének e több szempontú vizsgálaton megállta a helyét, akkor az nem a 227 Czeglédy S. - Hamar I. - Kállay K.: Bibliai lexikon. Segédkönyv a Biblia tanulmányozásához. Bp. 1931. 1029. 228 Luther Márton: W.A. 8. k. 229 Zsoltároskönyvünk az Ige mérlegén c. k.-ben: A konferencia elvi és gyakorlati eredményei. i.m. 144. 94
