Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - a.) Luther Márton és az egyházi ének

és főleg, hogy éneket adjon az énekelni vágyó gyülekezet szájába. E hiánypótló munkája Isten kegyelméből örök értékű lett. Énekei nemcsak szükségből voltak jók, hanem ma is kincsei és megbecsült örökségei a gyülekezetnek. Luther 37 éneke formában és tartalomban a lehető legváltozatosabb. Van közte fordítás, átdolgozás, s eredeti költői alkotás. írt karácsonyi, húsvéti és pünkösdi éneket. Zsoltárokat dolgozott át. Van kathekizmusi éneke, úrvacsora éneke, sőt temetési éneke is. Csak a vers sorainak száma szerint nyolc csoportba osztható énekei. Énekké dolgozta át a Tízparancsolatot, Ézsaiás elhívási történetét. A karácsonyi evangélium alapján két éneket írt. Énekké írta át Simeon énekét és az Úri imádságot. Átdolgoz középkori latin éneket, himnuszokat és mise éneket, sőt egy Mária éneket is úrvacsorái énekké. *

Luther Márton énekköltészete még ma is minta és ha kérdésünk lesz, hogy milyen legyen a jó egyházi ének, az ő énekeit kell jól megvizsgálnunk, hogy7 kérdésünkre feleletet kaphassunk, „az egyházi ének legerőteljesebb és legtisztább alakja ott van, ahol először megjelenik, Luthernél.'’81 82

Luther jó egyházi éneket írt, mert világosan látta annak rendeltetését: „Sőt maga Pál apostol is ilyet iktat be lKor. 14-be, és megparancsolja a Kolossé-belieknek, hogy lelki énekeket és zsoltárokat szívből énekeljenek az Úrnak azért, hogy ezáltal az isten Igéje és a keresztyén tan mindenféle módon előmozdíttassék és gyakoroltassák.',S2 „... azért gyűjtöttem össze néhány lelki éneket másokkal jó kezdetül, hogy indítást adjak azoknak, akik ezt jobban meg tudják csinálni, hogy a szent evangélium, mely most Isten kegyelméből felfedeztetett teijesszük és lendületbe hozzuk.”83 Vagy Spalatinushoz írt híres leveléből: „Az a szándékom, hogy a próféták és az egyház atyák példája szerint német zsoltárokat azaz lelki énekeket írjak a nép számára, hogy Isten Igéje az ének által is az emberek között lakozzék.”84

Ezek az idézetek mutatják, hogy Luther szerint az egyházi ének rendeltetése a prédikáció hivatásával azonosul. A fenti programban körvonalazott feladatot úgy végzi el, hogy sohasem szakad el a Szentírástól. Ebben a kötöttségben születnek énekei és egy határozott és tudatos célra és nem úgy, hogy talán mi a költői művészet fő követelményének tekintünk: a szív majdnem öntudatlan kényszeréből.85 Az ének Luther számára jelenti az evangélium betörését ebbe a világba, amit a hívő felhasználhat a sátán elleni harcban, hiszen az erő és fegyver: „A muzsika ellensége a sátánnak, sok kísértést el lehet vele űzni, mert az ördög nem időzik szívesen ott, ahol énekelnek.”86

Luther énekei ío jellemző sajátossága az, hogy hiányzik belőlük mindaz, amit lírának nevezünk. Énekei inkább epikusak (episch Sachliches).

81 Lukas Christ: Das ev. Kirchenlied. Z.dZ. Jhg. 3. 1935.359.

82 Idézi: J.Smend: i.m. 96,p.

83 f.i.h.

84 J.Smed: i.m. 22.

85 Lukas Christ: i.m. 361.

86 E. Schlink: i.m. 26.

36