Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
I. rész - III. A reformátorok az egyházi énekről - b.) Kálvin János az egyházi énekről
„Luther énekeiből hiányzik minden líra, azaz „a szubjektum megindultsá- gának a kiemelése.”87 Énekeiben nem vádolja önmagát, nincs bennük bátorítás, édeskés hívogatás. Amit ezek az énekek tartalmaznak az imádás, tárgyilagos közlés, hitvallás, bűnvallás, igehirdetés. Ezekből az énekekből Isten gyermekeinek hangja hallatszik. Bennük Luther nem foglalkozik önmagával, a központ nem az ember, hanem Isten és az Ö tette.88 Éppen a fentiekkel kapcsolatban mondja Lukas Christ: jól tesszük, ha a későbbi énekek megítéléséhez a mértéket Luther énekeiben találjuk meg. Luther énekei elárulják, hogy neki kapcsolata volt a néppel. Énekei népdalok, jól énekelhetők, s kevéstől eltekintve rövidek. 5. Luther Márton az énekeskömv, az istentisztelet számára írja énekeit, nem saját vagy mások gyönyörködtetésére. Minden énekét áthatja nagy élménye és felfedezése: A bűnös ember egyedül Isten kegyelméből a Jézus Krisztusban vetett hit által igazul meg. Minden munkája arra irányul, hogy a nagy igazság meglátására másokat is elvezessen. Az énekeinek ez a célja. Luther Márton érdeme, hogy a latin nyelvű papi ének helyébe gyülekezeti népéneket írt és ezt liturgiájának szerves részéve tette. b.) Kálvin János és az egyházi ének A nagy reformátorokra az is jellemző, hogy mindennel kapcsolatban tudtak újat és maradandót mondani. Jellemzi ez Kálvin Jánost is. Életében sok kérdéssel foglalkozott, így az egyházi énekkel és zenével is. A mi kérdésünk ez: Értékelte-e az egy'házi éneket? Számolt-e annak építő jellegével az istentiszteleti rendje megalkotásánál figyelembe vette-e? Mit tanított róla? Azok az adatok, amelyek rendelkezésünkre állanak, egyet határozottan bizonyítanak, éspedig azt, hogy a fenti kérdésekre csak határozott igennel felelhetünk. A genfi reformátor zordnak mondott alakja érző szivet takart. Az énekben Isten ajándékát látta és méltónak tartotta arra, hogy vele Öt magasztaljuk és dicsérjük. Sőt szerintünk - az ének és zene kérdéseiben is olyan mélyre ásott és a velük kapcsolatos kérdéseket annyira a lényegükben ragadja meg, s az egyházi ének és a gyülekezeti éneklés kérdéseit olyan világosan tisztázta, hogy minden idők egyik legnagyobb hymnologusa marad. Kálvin János legnagyobb érdeme, hogy a zsoltárokat a gyülekezet énekévé tette. A zsoltárokat a középkori róm. kath. gyülekezetek ugyanis nem énekelték, csak kevés zsoltár élt a papi kórusok műsorán, vagy maradt gyakorlatban a mise szigorúan kötött és csak a papok által énekelt rendjében. Az elhagyott és elfelejtett régi kincset hozta vissza Kálvin János. Az ő buz- gólkodása és fáradozása nyomán lesz a teljes zsoltár éneklése a református gyülekezetek ismertető jele és kedves, megbecsült öröksége. Kálvin János jelentősége tehát kettős. Egyfelől a zsoltárokat egyházi énekké tette, másfelől a zsoltárok éneklésébe az egész gyülekezetét bekapcsolta. Az ének 87 Barth Károly: Altes und neues Lied. Kirchenblatt für die ref. Schweis. Jhg. 94. 1938. Nr. 10. 88 Barth Károly: i.m. u 37
