Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - b.) Az Újszövetség az egyházi énekről

álló zárt csoportokba, bizonyos megosztódás mégis bekövetkezett, ameny- nyiben a keresztyén egyházak közül több a héber kánon Zsoltárok-könyve egyes darabjainak átdolgozásait és verses fordításait az énekeskönyv’ külön részévé tette „zsoltárok” név alatt. Egyházunkban kialakult szóhasználat szerint, ha a zsoltárokról, mint énekekről beszélünk, énekeskönyvünk zárt részében csoportosított zsoltárfordításokra gondolunk, bár ennek ellenke­zőjére is van adatunk, hogy t.i. „népi nyelvünkön a zsoltár annyit jelent, mint maga az ének és zsoltározni, mint énekelni.”63 Hajiunk arra, hogy Kálvin János, R.Ch.Trensch és Markus Jenny út­mutatása nyomán a dicséret és lelki ének között oly an megkülönböztetést tegyünk, hogy a dicséret határát az un. üd\történeti. azaz Jézus Krisztus földi életének nagy eseményeihez kapcsolódó énekekben állapítsuk meg, míg a lelki énekekben inkább az egyház különböző istentiszteleti cselekmé­nyeihez kapcsolódó éneket lássunk úgy, hogy a dicséretben a hangsúly a magasztaláson és imádáson, míg a lelki énekekben az intésen és a tanításon van. E megkülönböztetést természetesen abban a meggyőződésben tesszük, hogy pontos és szilárd határokat az egyes énekek között megvonni nem le­het. 6. Az Újszövetség tanítását az egyházi énekről az alábbiakban foglal­juk össze: a. ) Az Újszövetség nem veti el az Ószövetséget, hanem azt értékeli, be­lőle is Isten kijelentett Igéjét hallja. Az Újszövetség megtartja az Ószövetség énekeit: a zsoltárokat is. A zsoltárok éneklése nem hiányozhat az újszövet­ségi nép életéből sem. A zsoltárokat énekli Jézus, az első tanítványok és énekli az első gyülekezet hívő serege is. Ha a mai egyház az első egyház élete folytatójának vallja magát, ha Jézus Krisztus tanítása és az apostolok intése szerint rendezzük be életünket, istentiszteletünket, akkor nem hiá­nyozhat innen a zsoltár és annak éneklése sem. A keresztyén gyülekezet zsoltár-éneke is azt bizonyítja, hogy a folyamatosság az első és a mostani gyülekezet között töretlen. b. ) Az ének az Újszövetségben nincs helyhez kötve. Nem kizárólag a gyülekezet közös összejövetelének egyik tényezője, hanem az ember életé­nek hű kísérője. Az ének felhangzik a mezőn, a börtönben, a gyülekezeti közösségben; mindenütt, ahol öröm és bánat tölti el a szívet. c. ) Mindenki énekelhet. Nem egy kiváltságos rend (papok, énekkar) hi­vatása az egyházi ének ápolása, hanem minden egyes hívő kötelessége. (lKor. 14,25). Az Újszövetségben az egyetemes papság elve érvényesül eb­ben a vonatkozásban is. Krisztuson kívül nincs közvetítő Isten és ember kö­zött. A gyülekezet tagja pap, mert imádkozhat, énekelhet és áldozhat Isten­nek: „életét élő, szent és Istennek kedves áldozatul” (Róm. 12,1). d. ) Az Újszövetség több helyen határozottan és egymás mellett említi az éneket és az imádságot. Ebből azt kell következtetnünk, hogy az ének és imádság lényeget tekintve két különböző jelentésű fogalom. Az imádság és ének között nem lehet értékfokozatot megállapítani. A kettő közötti vi­63 Erdélyi Pál: Énekeskönyvünk a XVI. és XVII. században. Bp. 1899. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents