Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - b.) Az Újszövetség az egyházi énekről
szonyra talán rámutat és a közöttük levő különbséget érzékelteti az ilyen fogalmazás: az imádság nem ének. de az ének tartalmaz valamit abból, ami imádság. Az ének imádság is. e. ) Az Újszövetség nem ismeri a szónélküli (Lied ohne Wort) éneket. Az énekek értelmes, szavakkal kifejezett gondolatot is kell tartalmaznia. Az ar- tikulálatlan hangok kivetendők a gyülekezet istentiszteletéből. f. ) Az Újszövetségben az éneklés prédikáció egy neme. Az ének szava Isten szavává lehet. (A „cantio” ,.contio”-\á.)64 Az Isten Igéje közöttünk akar lakozni. E „közöttünk való lakozás” a legkülönbözőbb módokon történhet. Az ének által is. g. ) A száraz, tantételszerű, merev és hideg gondolatot kifejező ének nem ének, ha nincs hozzáadva az, ami a szív tartalma és a lélek ereje és sajátja. Az éneklés módja is meg van szabva az Újszövetségben: szívből. Csak a szívből jövő hang éri el mások szívét! h. ) Az Újszövetségben legitim helye van a zsoltár mellett a dicséretnek és a lelki éneknek is. Pál apostol a történeti keletkezésük rendjében sorolja elő őket. Közöttük értékkülönbséget nem állapít meg. Még kevésbé tehetjük ezt mi. Sőt szerinte, ami egyiknek sajátja, sajátja kell legyen a másiknak is. Amit az egyik elvégez, el kell végeznie a másiknak is. A dicséret és a lelki ének éppúgy a gyülekezet éneke, mint a zsoltár. i. ) Az igazi éneklés a Szentlélek munkája bennünk. Az igazi éneklés Isten kegyelmének bizonyítéka és Szentlelke munkájának eredménye. j. ) Az éneklés az Újszövetségben nagyon józan dolog. Beszéd. Beszéd Istennel és beszéd embertársainkkal. Ezért az éneklés fontos dolog a gyülekezet istentiszteletében, nem egy lehetőség a sok között, hanem Isten parancsa és követelménye. Ezáltal is építeni akar Isten. 7. Az Újszövetségi kor énekeinek dallamáról jóformán semmit sem tudunk. Az első kereszty ének vagy a pogányságból, vagy a zsidóságból jöttek. Zenei műveltségük az akkori pogány, illetve zsidó zenei műveltségnek megfelelő volt. Feltehető, hogy az énekek dallamát a zsidó, illene pogány templomi énekektől kölcsönözték. Ha a zsoltárokat megtartották, miért ne vették volna át a dallamokat is? A görög dallamokhoz mindenesetre másképpen viszonyulhattak. Nem valószínű, hogy a pogány énekek dallamait minden további nélkül átvették volna, hiszen tudjuk, hogy az őskeresztyének mennyire utálták mindazt, ami a pogányságra emlékeztette őket. Any- nyit feltehetünk, hogy az első kereszty én énekek melódiái az antik énekkultúrában gyökereztek, de ezt a kultúrát fokozatosan átalakította. A gyülekezet új szellemmel töltötte meg, s ezzel egy új zenei kultúra elindítója lett.65 30 64 Markus Jenny: i.m. 102. 65 R. Schlecht: Gesclúchte der Kirchenmusik. Regensburg, 1871. 6-7.
