Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - b.) Az Újszövetség az egyházi énekről
ház a maga ,,kebeléből'’ húzott elő. De mi e két utóbbi között a különbség? A himnusz Isten dicsérete és magasztalása. A keresztyén gondolat és érzés azonban másféle formában is megjelenhetik, nemcsak egy ilyen egyenes és közvetlen dicsérő formában. Sok ének van, ami nem zsoltár, még kevésbé himnusz, amit csak lelki éneknek mondhatunk, úgy, amint azt Kálvin János is értelmezte, hogy ti. a lelki ének „paranaeses et alia argumenta"-t tartalmaz. Legújabban Markus Jenny érinti60 Oskas Cullmann61 által is idézett tanulmányában a fenti kérdést. Megállapítja, hogy az Újszövetség a zsoltár szón, majdnem minden esetben az ótestamentumi zsoltárokat érti. így idézi Lukács háromszor (Lk. 20,42; Csel. 1,20; 13,33). A zsoltárokat az akkori gyülekezet ismerte, ezt igazolja az a tény, hogy a zsoltárok könyve az Újtestamentum leggyakrabban idézett könyve. A himnuszok ünnepi és üdvtörténeti énekek a dicséret és imádás formájában. A himnuszok ünnepi és üd\történeti énekek a dicséret és imádás formájában. A himnuszok Isten tetteit idézik. A zsoltárokat és a dicséreteket mindenki ismerte, ezek voltak a gyülekezet közös énekei, melyeket mindenki tudott énekelni. Nem így a lelki ének. Ez az ének - mondja Markus Jenny Bieder után - a keletkező (entstehendes) ének, ellentétben a már közismert, a gyülekezet által használt énekkel. A lelki ének „szólóének”, amit eg)' gyülekezeti tag a Lélek inspirációja alapján adott elő. Ezt természetesen a többiek nem ismerhettek. E három énekfajtát nem lehet egyszer s mindenkorra szétválasztani, s ebben Schlier-nek igaza van. Abban az esetben, ha a lelki énekek meggyökeresedtek, újzsoltárokká váltak, hiszen a Zsoltárok könyve mindkét énekfajtát egyesíti magában: a gvülekezetszerü üd\történeti, s hitvalló éneket a dicséret és imádás formájában és az egyes ember imádság-énekét is. „lKor. 14,26-ban említett zsoltár éppen azt jelöli, amit mi Bieder-rel „lelki éneknek” próbálunk érteni.” „Wenn also auch die Gränzen fliessend sind, so wird Paulus, wenn er die Ausdrücke nebeneinander stellt, damit doch mindentens gemeint haben, dass es in der christlichen Kirche verschiedene Arten von Liedern gibt.” (102.O.) Összefoglalás. Biztos és határozott megállapításokat arra vonatkozólag, hogy e három névvel jelölt ének egyúttal három különböző énekfajtát is jelentene, nem tehetünk. A szavak etimológiai jelentése nem támogat egy ilyen elgondolást. Az első századok szóhasználatában a zsoltár, dicséret és lelki ének egymással felcserélhetek voltak.62 Megállapíthatjuk azt, hogy mindhárom szó az egyházban felhasznált egyénekre vonatkozik, s így az egyházi éneket jelöli. Ha az egységes énekanyagot a szavak etimológiai jelentése, vagy az első századok szóhasználata alapján nem is oszthatjuk egvTnástól teljesen külön00 Musik und Gottesdienst nach dem N.T. Musik und Gottesdienst .Tilg. 2. Nr. 4. 97-107. 61 Urchristentum u. Gottesdienst. 2. Veränderte Auflage, Zürich, 1950. 02 Staerk: Zur Kritik der Psalmenüberschriflen. Zeitschrift für die altestamnetliche Wissenschaft Hrg.: E.Stade Jhg. XII. (1892) Heft.I. 91-151. 28
