Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - b.) Az Újszövetség az egyházi énekről

tanításnak nem egyetlen módja a prédikáció, az éneklés is áldott eszköze le­het ennek. Az éneklés által való intés és tanítás nemcsak, mint lehetőség áll az ember előtt, hanem mint kötelesség is.” Az éneklés által való intés és ta­nítás a szíven buzogjon keresztül. Nem a néma. vagy a gyülekezet hangos éneklésének eltörléséről van itt szó, hanem arról, hogy szavainkat a sziv ér­zéseibe .,beáztatva” zengedezzük Istennek. ..Az ének nem más, mint a köl­csönös intés és tanítás eszköze.” A gyülekezet Istennek énekeljen, de úgy, hogy egy pillanatra se veszítse el tekintetét a gyülekeezt tagjairól. A kettő éppúgy elválaszthatatlan egymástól, mint az Isten-iránti és a felebarátaink iránti kötelesség.” „Egy7 éneket, amit a gyülekezet pusztán csak Istennek akar énekelni nem számol a „beplántált” Krisztus-Igével, melynek belölünk kicsendülve hatalma van másokat is megerősíteni. És egy ének, amely által a gyülekezet tagjai csupán csak egymást akarják kölcsönösen intem és ta­nítani anélkül, hogy ezt az éneket Istennek is énekelnék, abból a magatar­tásból születik, amelyben a közösség pusztán a maga közös Isten­élményében szeretne boldogan élni, anélkül, hogy az Úrhoz kiáltana, akiből egyedül merítheti intésének és tanításának erejét.” Az ének által való intés és tanítás eredménye a kegyelem munkája. „Az igazi éneklésnél minden a kegyelmen fordul meg.” .Amint hogy a kegy elem szükséges ahhoz is, hogy a Lélek által született dicséreteink és lelki éneke­ink hívő emberek szívéből felbuzogjanak... d.) Szenved-e valaki közietek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen. ” (Jakab 5,13) Feltűnő, hogy a szenvedésben imádko­zásra, az örömben dicséret, illetve zsoltármondásra buzdít az apostol. Fel­tűnő, hogy7 a szenvedés s annak következménye: a bánat elhordozásának megkönnyítésére az apostol az imádságot ajánlja, örömünk kifejezésére el­lenben az éneklést. Ez a bibliai vers azt bizonyítja, hogy az imádság és az ének nem ugyanaz, hogy a gyülekezetben szükség van az imádság mellett az éneklésre is. Mindkettő megegyezik abban, hogy úgy' az örvendező, mint a szenvedő ember tekintetét Istenre fordítja. Nem azért imádkozunk, hogy nyomorúságunkban Istent vagy másokat vádoljunk; az örvendezésben pedig énekünkkel önmagunkat vagy másokat szórakoztassunk, hanem azért, hogy annak, aki felettünk nagy hatalommal uralkodik, hálát adjunk, Öt úgy szo­morúságunkban, mint örömünkben dicsérjük és magasztaljuk. „A szenve­désben arra kell tekintenünk, aki nagyobb, mint a mi szükségünk.”27 Ugyanúgy az örömünkben is, hiszen Isten jóságával vett minket körül és nemcsak adományát becsüljük, hanem mindenek felett Öt, aki szükségünk­ből kivezet. „A szabály-szerű könyörgés így, két látszólagos ellentétes ér­zelmet egyesít: az aggodalmat és a szomorúságot, amely a szükség érzeté­ből nehezedik reánk; másfelől az örömet, amely az engedelmességből szár­mazik, amellyel magunkat az Istennek alárendeljük, valamint reménység­ből, amely megmutatja a legközelebbi kikötőt, s ezzel éppen a hajótörés al­kalmával új erőt ad nekünk." 5. A zsoltár, dicséret és lelki ének közötti összefüggés és különbség 11 11 A. Schlatter: i.m. Bd. El. 213.

Next

/
Thumbnails
Contents