Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - b.) Az Újszövetség az egyházi énekről
tanításnak nem egyetlen módja a prédikáció, az éneklés is áldott eszköze lehet ennek. Az éneklés által való intés és tanítás nemcsak, mint lehetőség áll az ember előtt, hanem mint kötelesség is.” Az éneklés által való intés és tanítás a szíven buzogjon keresztül. Nem a néma. vagy a gyülekezet hangos éneklésének eltörléséről van itt szó, hanem arról, hogy szavainkat a sziv érzéseibe .,beáztatva” zengedezzük Istennek. ..Az ének nem más, mint a kölcsönös intés és tanítás eszköze.” A gyülekezet Istennek énekeljen, de úgy, hogy egy pillanatra se veszítse el tekintetét a gyülekeezt tagjairól. A kettő éppúgy elválaszthatatlan egymástól, mint az Isten-iránti és a felebarátaink iránti kötelesség.” „Egy7 éneket, amit a gyülekezet pusztán csak Istennek akar énekelni nem számol a „beplántált” Krisztus-Igével, melynek belölünk kicsendülve hatalma van másokat is megerősíteni. És egy ének, amely által a gyülekezet tagjai csupán csak egymást akarják kölcsönösen intem és tanítani anélkül, hogy ezt az éneket Istennek is énekelnék, abból a magatartásból születik, amelyben a közösség pusztán a maga közös Istenélményében szeretne boldogan élni, anélkül, hogy az Úrhoz kiáltana, akiből egyedül merítheti intésének és tanításának erejét.” Az ének által való intés és tanítás eredménye a kegyelem munkája. „Az igazi éneklésnél minden a kegyelmen fordul meg.” .Amint hogy a kegy elem szükséges ahhoz is, hogy a Lélek által született dicséreteink és lelki énekeink hívő emberek szívéből felbuzogjanak... d.) Szenved-e valaki közietek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen. ” (Jakab 5,13) Feltűnő, hogy a szenvedésben imádkozásra, az örömben dicséret, illetve zsoltármondásra buzdít az apostol. Feltűnő, hogy7 a szenvedés s annak következménye: a bánat elhordozásának megkönnyítésére az apostol az imádságot ajánlja, örömünk kifejezésére ellenben az éneklést. Ez a bibliai vers azt bizonyítja, hogy az imádság és az ének nem ugyanaz, hogy a gyülekezetben szükség van az imádság mellett az éneklésre is. Mindkettő megegyezik abban, hogy úgy' az örvendező, mint a szenvedő ember tekintetét Istenre fordítja. Nem azért imádkozunk, hogy nyomorúságunkban Istent vagy másokat vádoljunk; az örvendezésben pedig énekünkkel önmagunkat vagy másokat szórakoztassunk, hanem azért, hogy annak, aki felettünk nagy hatalommal uralkodik, hálát adjunk, Öt úgy szomorúságunkban, mint örömünkben dicsérjük és magasztaljuk. „A szenvedésben arra kell tekintenünk, aki nagyobb, mint a mi szükségünk.”27 Ugyanúgy az örömünkben is, hiszen Isten jóságával vett minket körül és nemcsak adományát becsüljük, hanem mindenek felett Öt, aki szükségünkből kivezet. „A szabály-szerű könyörgés így, két látszólagos ellentétes érzelmet egyesít: az aggodalmat és a szomorúságot, amely a szükség érzetéből nehezedik reánk; másfelől az örömet, amely az engedelmességből származik, amellyel magunkat az Istennek alárendeljük, valamint reménységből, amely megmutatja a legközelebbi kikötőt, s ezzel éppen a hajótörés alkalmával új erőt ad nekünk." 5. A zsoltár, dicséret és lelki ének közötti összefüggés és különbség 11 11 A. Schlatter: i.m. Bd. El. 213.
