Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

III. rész - XIV. Az énekeskönyv

A magyarországi református énekeskönyvek beosztása (1806, 1921-es) hagyományosan külön csoportja a zsoltárokat és a dicéreteket. A legegyszerűbb beosztású énekeskönyvek ezek. A dicséretek beosztásánál nem ehr megfontolás állapít meg kisebb csoportokat, hanem az egyházi élet szükségére r an tekintettel, azokra az alkalmakra, melyeket vagy az egyházi év, vagy a polgári év, s benne az ember munkája nyújt. Az elaprózódásra végtelen lehetőség nyílik ebben az eljárásra s a különösebbnél különösebb kategóriák felállítására. E felosztást joggal sok kritika éri: ,,A dicséretek csoportosítása ne az ünnepek és egyéb alkalomszerüségek szerint történjék, hanem bibliai hitelelveinknek megfelelően az üdvtörténet rendje szerint.'’354 355 356

A német angol és svájci énekeeskönyvekben az énekanyag gyűjtőfogalmak alatt van elrendezve, a tudományos könyv anyagbeosztásának mintájára. A rendező fogalmak nem annyira elvi megfontolás eredményei, ezeket inkább a praktikus szükség határozza meg, hogy' t.i. szükség ran az áttekinthetőség szempontjából rendező fogalmakra. A gyakorlati szempontok különbözősége eredményezi, hogy ezek a rendszerek változatosak, sokoldalúak és mutatósak.

Új útra lépnek a magyar délridéki énekeskönyv és a svájci próbaénekes- könyv szerkesztői. A Délridéki énekeskönyv dicséretanyaga a Heidelbergi Káté beosztását kör éti annak hármas tagozódását. Az ember nyomorúságáról, az ember megváltásáról és az ember háládatosságáról, c. részeknek megfelelően. A Heidelberi Káté beosztását követő csoportosításnak igen sok híve van: „A dicséretek a Heidelbergi Káté szerint csoportosítandók. így az anyagban csak olyan éneknek lesz helye, amelyik az Ige alapján rendszerbe foglalt hitvalláshoz szervesen kapcsolódik."3’5

A svájci próbaénekeskönyv beosztását az istentisztelet rendje határozza meg. Ebben az énekeskönyvben a szerkesztők az énekanyagot az istentisztelet egy-egy mozzanata szerint rendezték el. ’56

Mi az énekeskönyvek fent említett beosztási rend közül egyiket sem tartjuk helyesnek. A csoportosítás szempontjai önkényeseknek látszanak. Hiszen ha dogmatikai szempontoknak megfelelően terveljük el

354 Konferencia

.....gyakorlati eredményei. Zsoltároskönyvünk az Ige mérlegén c. k.-ben.

1

48.

355 Csomasz Tóth Kálmán: i.m. 21.

356 „So ist auch die Einteilung das Gesangsbuches für den Gottesdienstes eingerichtet. Am Anfrag stehen die Lieder zum Beginn des Gottesdienstes, zu denen auch die Psalmen und die Morgenlieder zu zählen sind. (Die Anordnung der Abendlieder hat uns etwelche Schwierigkeiten bereitet: wir haben ihnen am Schluss der Festlieder eine Stätte zugewiesen.) Es folgt der grosse Abschnitt „Verkündigung" das will sagen: es sind die Lieder die Antwort der Gemeinde auf die Verkündigung des Pfarrers gebpn; sie sollen das aussprechen was den Inhalt der christlichen Prédigt ausmacht; wir sehen das auf Seite 557 des Probebandes näher ausgefiihrt. Indem wir des Sonntag den Festzeiten vorausteilen; nahmen wir uns die schweizerischen Reformatoren zum Vorbild. Bekanntlich haben Zwingli und Calvin nach dem vierten Gebot den Sonntag bosonders hochgehalten und über die Festtage gestellt. So ist ,3eginn des Gottesdienstes” und das hier Verkündigung genannt wird, für den gewöhnlichen oder festlosen Sonntag gemeint. Die Festlieder dienen in den Festzeiten zum Beginn des Gottesdienstes, anschliessend an die Verkündigung und wohl auch für den Schluss. Igézi: Zimmerli i.m. 44.

160