Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
III. rész - XIV. Az énekeskönyv
„rendszerünket”, ugyanilyen indoklással más címszavak lerögzítése is érthető és elfogadható lenne. Legfejlettebb kétségkivül a svájci próbaénekes- könyv és a Déhidéki énekeskönyv. valamint ez utóbbi beosztását követő próbaénekesköny\iink beosztása. Bár a hit\ állás sok vonatkozásban dogmatikai szempontok szerint, a dolog természetéből folyó meglehetősen elaprózódó kis csoportokra tagolt beosztását nem tartjuk szerencsésnek. A Hitvallás anyagának elrendezésében jónak bizommlt rend nem bizonyos, hogy megfelel az énekanyag elrendezése számára. „A dogmatikailag erősen meghatározott és emellett nagyon részletzett felosztás az éneket eleve téves megvilágításba helyezi és téves ítéletre ad okot.”357 Sok önkény és félreismerés történik ebben a vonatkozásban. Nem az ének egy-két sorát kell figyelembe venni, hanem az ének egész jellegét. így történik meg, hogy próbaénekeskönyvünkben Luther: Jer kérjük Isten áldott Szendéikét... c. éneke az „Az igaz hitről” H.K. 20-23 kérdés alatti csoportba soroztatott, holott az ének jellege pünkösdi, amint hogy a svájci pró- baénekeskönyv oda is sorolja. (243.sz.) Az énekanyag csoportosításánál és a különöbző kategóriák arányosítására való törekvésből folyó ilyen, az ének gész jelelgét megváltoztató eljárásra több példát találunk próbaénekeskönyvünkben. A szerkesztők a káté által nyújtott rendszert kénytelenek voltak több ízben megváltoztatni úgy, hogy kérdéseket vontak össze: pl. H.K. 33/b-44 és 92-115 kérdéseket „Az Isten törvényéről” cím alatt. Ennek a csoportnak különben az az érdekessége, hogy ebben a kategóriába a szerkesztők csak egy éneket soroltak! (473. sz.) Mi az énekeskönyv hármas beosztását tartjuk a legmegfelelőbbnek azzal a megjegyzéssel, hogy a rendszerezés kérdését nem tekintjük „bölcsesség kövének” abban az értelemben, mintha az énekeskönyv jósága beosztásától függne, hiszen ha az énekeskömv'höz jó regisztert csatolunk, szinte minden rendszert feleslegessé tesz. Az énekeskönyvet a benne lévő énekek miatt mondjuk jónak és használhatónak, vág}' rossznak s nem beosztásuk miatt. Az énekeskönyv hármas beosztását javasolja H. Eppler is az Apostoli Hitvallás hármas tagoltságának megfelelően.358 Ő így csoportosít: I. Istenről (Zsoltárok, hála és dicsérő énekek, esti és reggeli énekek, stb.) II. Fiúról. (Az ünnepkör énekei: advent, karácsony, stb.) III. Szentlélekről. (Pünkösd, reformáció, keresztelés, úrvacsora, stb.) Mi az Isten-Fiú-Szentlélek nevek, mint rendező fogalmak helyett a zsoltár - dicséret - lelki ének neveket megfelelőbbnek tekintjük, nem azért, mintha ezek a fogalmak szigorúan körülhatárolt énekfajtákat jelölnének, bár a zsoltár szó egészen pontosan elhatárolt énekgyűjteményt is jelent a kialakult szóhasználat szerint, s ezzel az énekanyagunk máris két nagy csoportra osztódott fel (zsoltárok és a többi ének), hanem az ének elnevezések 357 Dr. Hollweg-Gildehaus: Zur Frage des reformierten Gesangbuches. Kirchenblatt für die ref. Schweiz. Jhg. 74. Nr. 17.19. - Szerinte különben a legszerencsésebb beosztású a Rheinische-Westfálische Gesangbuch" és az ,Auslands-Gesangbuch, melyek az egy korban írott énekeket csoportosítják. 358 Zum Probeband des neuen Gesangbuches. Kirchenblatt fur die ref. Schweiz. Jhg. 97. Nr. 16. 244.
