Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
III. rész - XII. Az egyházi ének a vallásos nevelésben
A gyermek vallásos nevelése az egyház feladata. Az egyház feladata, mert a gvermek-keresztséget gyakorolja. A kisgyermek megkeresztelésekor - az Úr parancsainak engedelmeskedve - kötelezettséget vállal arra. hogy a gyermeket tanítani fogja. Ahol gyülekezet van, ott a gyermek vallásos nevelésének kötelezettsége nemcsak a szülők gondja, hanem a gyülekezet egészének gondja és kötelessége is. Az egyház csak engedelmeskedik, amikor erre a nehéz, de áldott munkára vállalkozik. Azonban nemcsak az egy ház vallásos nevelésének kötelezettsége gyökerezik az Úr parancsában és a gyermek-keresztség gyakorlatában, hanem annak lehetősége is. A gyermeket azért lehet vallásos nevelésben részesíteni, mert ennek a munkának végzője nem egyedül áll, végső fokon nem az ember az, aki a munkát eredményessé teszi, hanem a Szentlélek Isten. Egyetlen „kapcsolópont” lehetséges Isten és a gyermek között. Isten ezt a kapcsolópontot a keresztség kiszolgáltatásakor teremti. ígéri és közli Szentleikének kegyelmét: „Imé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt.28,20) Isten Szendéikével van velünk, gyülekezetével és kisgyermekkel, Isten Szentlelke teremti meg a vallásos nevelés lehetőségét az emberi munka számára. Isten az, aki a munkára parancsot ad, de Ö az, aki a lehetőséget is megadja, hogy azok, akik munkásai akarnak lenni, eredményesen fáradozhassanak az „Úr veteményes kertjében.” Az egyház mindenkor igyekezett több-kevesebb buzgósággal engedelmeskedni a parancsnak. Ebben a vallásos nevelésben pedig mindenkor nagy- jelentősége volt az egyházi éneknek. Volt idő, amikor csak két könyv-e volt az egyháznak: a Biblia és az énekeskönyv'. Különösen a reformátorok voltak azok, aki e két könyv jelentőségét felismerték nemcsak az egyház egészére nézve, hanem a gyermek vallásos nevelésével kapcsolatban is. Hogy a mi atyáink az üldözések folyamán hitvallók tudtak lenni, csak azzal magyarázható, hogy' az ABC betűit a Biblia lapjairól tanulták meg, s hogy könyv nélkül tudták a zsoltárokat és a dicséreteket, „a nép beleénekelte magát az eretnek egyházba”314 315 mondották az ellenreformáció harcosai, és hogy „a protestánsok éppenséggel nem tudják, milyen nagy kincs az énekeskönyvük. ”3’5 Az egyház mindég éneklő egyház volt. Hogy az maradhasson a jövőben is, az éneket tanítania kell. Az egyházi ének tanulásának és tanításának azonban nem ilyen öncélúnak látszó magyarázata van. Az ének tanitásával ugy'anis a vallásos nevelés céljának megvalósulását segítem elő. A vallásos nevelés szerves része az énektanítás, anyagának jelentős részét az énekeskönyv énekanyaga szolgáltatja. III. Rész XII. § Az egyházi ének a vallásos nevelésben. 314 Julius Simend: Das ev. Lied von 1524. Leipzig. 1924. 16. 315 U.a. Vorträge u. Aufsätze zur Liturgik, Hymnologie u. Kirchenmusik. Gütersloh, 1925. 110. 142
