Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

I. rész - II. A Szentírás az egyházi énekről - a.) Az Ószövetség az egyházi énekről

11. § A Szentírás az egyházi énekről, a.) Az Ószövetség az egy’házi énekről

..Az ének a vallás ősi hangja.7’ Egy nép életében e kettő: vallás és ének együtt jelentkezik. Minden nép vallása gazdag énekben. Ott, ahol az Isten neve ismeretes, vagy ott, ahol egy magasabb rendű lény valóságában hisznek, felhangzik az ének is, mint az emberi beszéd és kifejezésmód egyik formája. Az ének hangja az Ótestamentumból is erőteljesen hangzik felénk. Az ének már a választott nép őstörténetében jelentkezik, hogy idővel mind gazdagabban szője át a vallási és kultusza életet. Az Ószövetségben az ének és a zene nem az ember szolgálatában áll. az ember ezekkel is Istennek akar szolgálni. Az egész Szentírás azt tanítja, hogy az ének és a zene Isten ajándéka és hogy az ember akkor él ezzel az ajándékkal helyesen, ha vele elsősorban Öt szolgálja. A választott népnek ez az alapvető szemlélete magyarázza az Ószövetségen végighúzódó felismerhető törekvést, hogy az éneket az istentisztelet szerves alkotórészévé tegye. Ez a törekvés, mely Jubál Istentől nyert tudományával és Mózes verestengeri énekével veszi kezdetét, Dávid király kultuszreformjában éri el csúcspontját.

Nem célunk az Ótestamentum kultusztörténetét és benne az ének és zene történetét megírni.19 A-történeti fejlődés bemutatása helyett, megkíséreljük összeállítani az Ótestamentum tanítását az énekről és zenéről. Igyekszünk megállapítani, hogy melyek azok az elvek, amelyek az ószövetségi énekben és éneklésben érvényesülnek, hogy ez által dolgozatunk egészére nézve útbaigazító tanításokat és szempontokat nyerjünk.

1. A héberben énekelni több szóval fejezhető ki: “OH. (asszír: samaru = énekelni; zammeru = énekes). Jelentése: lecsípni, lehántani, megtépni (Lev. 25,3; Ézs. 5,6; továbbá muzsikálni. Előfordul: Bír. 5,3; Ézs. 12,5; 2Sám. 22,50; Zsolt. 32,2; 71,22; 98,5; 147,7.9; 149,3; Tárgyesettel jelent egy dalt énekelni és Istent éneklés és muzsikálás által dicsőíteni: Bir. 5,3; Zsolt. 9.12; 50,5; 47,7; 71,23; 47,7; 66,2; 68,5.33; 59,18; Status constructusa: HriUr húros hangszer hangja, ének: Ex. 12,5; Ézs. 12,2;Zsolt. 118,14; Ámós 5,23; Zsolt. 81,3; 98,5; Ézs. 513.20

njy énekelni, egy- dalt elkezdeni. Ex. 15:21, ISám. 18:7, Lev. 21:17, Jer. 51:14, Zsolt. 119:172.

TW Énekelni. Bir. 5:1, Zsolt. 138:5, 21:14, 59:17, 65:14, 57:8, 108:2, 87:7, 137:4, Ex. 15:1, Lev. 21:17, Ézs. 5:1, Zsolt. 59:17, 89:2, 101:1. Je19 Részletes kifejtését lsd.: James Hastings: A Dictionary for the Bible. New York, 1920. Sv. Musik, Poetry, Hymn, Praise. M.S4 tiller and }.LA tiller: Encyclopedia of Bible Life. New York-London, 1944. Section 14: Musical Instrumentes and Section 22: Worship. - A.Hauck: Realencyklopädie für prot. Theol. Und Kirche. Leipzig, 1903. Sv. Musik. - RGG. rv.k. sv. Musik, Gottesdienst. - Gressmann: Musik und Musikinstrumente im AT. 1903. J.Elbogen: Der jüdische Gottasdienst, 1923.

20 W.Gesenius-Buhl: Hebräisches und aramäisches Handwörterbuch zum AT. 14. Kiad. Leipzig, 1905. - E.König: Hebräisches und aramäisches Wörterbuch zun AT. Leipzig, 1910. - R.B. Girdlestone: Synonyms of the OT. Grand Rapids, 1948.