Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma - 4.) Az egyházi ének gyülekezetszerűsége
Az egyházi ének a gyülekezet éneke, s mint ilyennek gyülekezetszerűnek kell lennie. Igen fontos követelmény ez az egyházi énekkel szemben. De mit értünk gyülekezetszerűségen? Mit jelent a gyülekezet, mint szempont az ének kiválasztása és felhasználása tekintetében? Az első pillanatra könnyűnek látszik az így felmerült kérdések megválaszolása és az első hallásra elfogadhatónak tartjuk az ilyen megállapításokat: „A gyülekezeti szempont arra int, hogy' csak olyan énekek lehetnek köny'vünkben, amiket az együtt élő, vagy egybegyülő egész gyülekezet végig, vagy' bármelyik versükben egyformán, vagy egyforma lelki épüléssel énekelhet."277 „Ami az énekanyag lelki tartalmát illeti a szerkesztők előtt az eszményi gyülekezet lebegjen: benne legyen tehát az az anyag, amelyben visszatükröződik a megváltott ember lelki fejlődésének minden formális fokozata. Viszont, ami az ének formai felét illeti, a szerkesztők számoljanak a tapasztalati gyülekezettel. Ez pedig azt jelenti, hogy olyan ének lehetőleg ne kerüljön bele ebbe a gyűjteménybe, amely az átlagos gyülekezet, vagy az átlagos hívő számára érthetetlen, vagy nehezen felfogható."278 Ezek szerint az egyházi ének kritériuma a gyülekezet még pedig a tapasztalati gyülekezet, vagy részben az eszményi gyülekezet. Az egyházi ének gyülekezetszerü lesz, ha azt a gyülekezethez, a gyülekezeti tagok értelmi felfogó képességéhez szabjuk. A gyülekezetei kell az énekírás közben szüntelenül szem előtt tartani annak kicsinyeit és nagyjait, a különböző tagokat egységben látni, a tagok műveltségét képességét, vallásosságát közös nevezőre hozni és csak ennek megfelelő éneket szabad, vagy kell kézbe adni. Az ideális és eszményi gyülekezet közötti megkülönböztetés is helyesnek látszik. Helyes a cél: a tapasztalati gyülekezetét hiány os, töredezett formában megjelenő, eszményi tartalommal eszményi gyülekezet felé vezetni. A gyülekezetszerüség problémája sokkal szövevényesebb, mintsem gondolnék. Az igehirdetés szempontjából a gyülekezetszerüség egész kérdését dr. Czeglédy Sándor részletes tanulmány tárgyává tette. Az ö munkája nyomán ismertetjük a gyülekezetszerűség problémáját, hogy útmutatásait figyelembe vehessük mi is, amikor az egyházi ének gyülekezetszeríísége kérdésére helyes feleletet keresünk.279 A gyülekezetszerüség problémája nem akadémikus vitaanyagul szolgál, melynek a való élethez semmi köze, hanem benne az igehirdetés tisztaságáról van szó. A gyülekezetszerüségről vallott felfogásunkat az szabja meg, mint vélekedünk a gy akorlati theológia tudomány os és theológia jellege felől. Schleiermacher volt az, aki a theologiát „önálló és egységes"’ tudomány- rangjára emelte. Azt mutatta ki, hogy a vallás az emberben van és hely e az 4.) Az egyházi ének gyülekezetszeríísége 277 Csomasz Tóth Kálmán: Az énekanyag megrostálásának szempontjai. Tanulmány: Új énekeskönyv felé c. k.-ben. Lm. 19. 2,8 Csákó Jenő: Hozzászólás. Tanulmány: Az új énekeskönyv felé c. k.-ben. I.m. 22. 279 Czeglédy Sándor: A prédikáció gyülekezetszerűsége. Bp. 1938. 120
