Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma - 1.) Az egyházi ének prédikáció
lélek által e bizonyságtétel útján részesei lehetnek Isten jótetszése szerint az Igétől való megszólítottságnak és bizonyságtevésnek.”2“4 Ilyen értelemben az igehirdető tanú és bizonyságtevő. Tanúja Isten tettének, erről kell bizonyságot tennie. Tanú csak akkor lehet, ha beáll a bizony- ságtevöknek abba a láncolatába, melynek írott dokumentuma az írásban előttünk van. Az egyházi ének írójának is látni és hallani kell. Isten tanúja és bizonyságtevője ö. A hallás és látás pedig csak egy helyen lehetséges: Az írás területén. Ha itt áll, lesz munkája Igéhez kötött, s írásszerű. „Az írásszerüség tehát lényegében nem az íráshoz, mint betűhöz való ragaszkodás, hanem ahhoz a rendkívüli felismeréshez való viszonyulás, hogy az írás emberi szavai Isten által új jelentést nyertek az abból olvasó előtt/’244 245 Az egyházi ének nemcsak általánosságban a Szentírásból él, hanem konkrét, a Szentírás egyes könyveiben előforduló textusokra támaszkodik. Olyan gondolat lehet az egyházi ének gondolata, amelyet akár egy, akár több bibliai hely textusa kifejez. Az énekeskönyv dicséretei, vagy lelki énekei mellé nem tudunk bibliai helyeket, mint utalásokat kiírni, melyek ugy anazt a gondolatot hirdetik, nem jó énekek, s az ilyeneknek nincs helyük az énekeskönyvben. Luther Márton számára az egyházi éneknek egy szempontból volt jelentősége: „Az egyházi ének az Isten Igéjét a szívbe énekli! Luther költészetének és zeneszerzésének egyetlen célja: A megbocsátó kegyelemről szóló örömüzenetet a nép szívébe beleprédikálni, belekiáltani és beleénekelni.”246 Természetesen, hogy amikor az énekről, mint prédikációról beszélünk, akkor ebben benne van annak elismerése is, hogy az ének ugyanazt a szolgálatot végzi, mint a prédikáció, ugyanaz a rendeltetése. Luther azért készít énekeket, „hogy ezek által is az Istennek Igéje az emberek között lakozzék.” S e szándékot látva mondja Lukas Christ: „Das Lied wird dadurch der Verkündigung des Wortes gleichgestellt, auch dadurch übrigens, dass ihm die Wirkung zugesagt wird... ”247 Az egyházi ének nem dallammal ellátott Ige. Sőt az ilyen vélemények szerint nem is jó egyházi ének, mint ahogy nem jó az a prédikáció sem, amely csak igegyűjtemény. Isten nem azt akarja, hogy a Biblia textusait szajkó módjára ismételgessük, hanem azt, hogy' az Igéből kihallott szavát továbbmondjuk. Ha Thumeysen hasonlatát elfogadjuk, aki szerint a prédikátor az, aki látta felvillanó villámlást, aki meghallotta az Igéből az Isten szavát, aki megkísérli prédikációjával hallgatói szemét a villámlás helye felé irányítani, hátha azokat is részesíti Isten a látás csodájában, akkor a jó egyházi ének az, amely mögött ez a villámfény ott van. Éppen azért nem jó egyházi ének az, amelynek anyaga és tartalma versbe szedett Ige, mely az Igét látja el dallammal. Egy' egészen merev felfogást képviselnek azok, akik 244 Bartha Tibor: Isten Igéje és igehirdetésünk. Theol. Szemle. XIV. évf. 2. Sz. 245 László Dezső: Az anyaszentegyház élete és szolgálata. Cluj, 1938. 64. 246 Gott ist mein Lied. Zürich, 1942. 6-7. 247 Lukas Christ: i.m. 361. 108
