Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma
XI. § Az egyházi ének kritériuma Az énekek száma igen nagy. Az egyházban kezdetétől mind máig folyik az énekszerzés. Az idők között élő egyháznak történetében több korszakot különböztetünk meg. A különböző korok különböző gondolkozási módot is jelentenek. A theologiai eszmélkedés nem független a korok változásától. Ez a változás megfigyelhető az egyházi énekben is. A különböző theologiai irányzatok szelleme lecsapódott az énekben is. Az orthodoxia korában más az egyházi ének, mint a pietizmusban. Az énekíró mindég a maga korában uralkodó theologiai felfogás nyelvén és szellemében fejezi ki gondolatait. A hymnologia egyik igen fontos feladata az egyház történelme folyamán keletkezett énekeinek a felkutatása és összegyűjtése és magyarázása. Egy ilyen gyűjtőmunka meglepően sok és nagy számú éneket mutathat fel. A külföldi egyházakban sok ily en gyűjtemény van.242 Az egyháznak sok éneke van. Feladata nem az, hogy egészen új, frissen készült énekekkel töltse meg a hívek kezébe adandó énekeskönyvet, hanem az, hogy a meglévő, összegyűjtött és a gyülekezeti életben kipróbált any ágból válasszon. Az egyház a választást nem ötletszerűen végzi, hanem a kiválasztás alapelveit theologiailag tisztázza, s egy olyan mértékrendszert készít, amelynek alapján nyugodtan végezheti az énekeskönyv' anyagának az ösz- szegyűjtését. Minden énekeskönyv megújítása előtt akár tudatosan, akár öntudatlanul folyt mindig egy ilyen alapelveket és szempontokat tisztázó eszmélkedés. A legújabb énekeskönyvi reformmunkálat megkezdésével együtt jelentkezett egy ilyen elvi eszmélkedés a szakértők beszélgetése, mértékrendszer felállítása. Az énekeskönyv szerkesztésév el és az énekanyag kiválasztásával megbízott egyházi szakértők munkája sokban hasonlít a katonai sorozó-bizottság munkájához. Itt az ..alkalmas” vagy „alkalmatlan” minősítés feltételei paragrafusok, rendeletek, vagy' törvények formájában, a bizottság kezében vannak. A minősítés szempontjait a jelen esetben a theologia mint tudomány állapítja meg. A theologiai tudománya képes egyedül azokat az irányelveket meghatározni, melyek szerint az énekany ag kiválasztását végezni kell. Az egyház ugyanis minden éneket kritikával kell, hogy' fogadjon. Ez nemcsak joga, de kötelessége is. Ez alól a kritika alól senki semmiféle címen nem kaphat felmentést. * 55 242 Philipp Wackemagel: Das deutsche Kirchenlied von der ätesten Zeit bis Anfang des 17. Jahrhunderts, mely az 1841-ben megjelent: Das deutsche Kirchenlied von M. Luther bis Nik. Hermann und Ambrosius Blauer c. munkájának kibővitáse. J. Julian: Dictionary' of Hymnology. London, 1892. Revised 1907. E. F. Benson: The English Hymn: its development and use in Worship. New York, 1913. Daniel: Thesaurus Hymnologicus. Leipzig, 1841-56. Bde. 5. Mone: Lateinische Hymnen des Mittelalters. Freiburg, 185355. Bde. 3. Joh. Zahn: Die Melodien der deutschen ev. Kirchenlieder. 1889-93. Aug. Jak. Rambach: Anthologie chrislicher Gesänge aus allen Jahrhunderten. Bde. 4. 1817-22. U. Chevalier: Repertorium hymnologicum. Vol. 6. 1892-1920. S.W. Duffield: English Hymns: Their Authors and Hystry. New York 1913 S. Kummerle: Encyklopädie der ev. Kirchenmusik. Bde. 4. 1888-95 Dickinson: Musik in the Histry of the Western Church. New York. A magyarokat lásd e dolgozathoz csatolt bibliográfiában.. 104
