Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - X. A lelki énekek
ról, vagyis e világhoz tartozó, azaz testi és Krisztushoz tartozó, azaz lelki és újjászületett emberről, így pontosan elhatárolja a világi énekek nagy csoportjától a Szentháromság egy Istenhez tartozó azaz lelki és újjászületett emberről, így pontosan elhatárolja a világi énekek nagy csoportjától a Szentháromság egy Istenhez tartozó újjászületett emberek énekét a Trvev)(i.axiKÓq szóval. A \|/aXp.ó<; és i>p.vó<; szavak különleges jelentése s kialakult szóhasználata feleslegessé tesz egy közelebbi körülírást akár egy odavetett jelző alakjában is. A himnusz és a psalmus a választott nép Istennek szentelt énekeit jelenti, hosszú évszázadok szóhasználatában biztos jelentésű és tartalmat nyert szavak, melyek félreértésre nem adnak alkalmat. A himnusznál nincs szükség közelebbi megjelölésre, hiszen a pogány népek is isteneik magasztalására ezt énekeltek, a szó tehát bizonyos értelemben az Istennek szentel éneket jelentette. Más a helyzet az cí>5ti szónál, ennek körülírása és egy jelzővel való közelebbi megjelölése az apostol előtt szükségesnek látszott. A magv ar nyelvben is hasonlóval találkozunk. A zsoltár és dicséret az egyházon belül használt éneket jelenti minden közelebbi megjelölés nélkül. A lelki ének szóban a lelki nem jelent mást, múlt az eg\>házi szót. A lelki ének egyházi ének. 2. A lelki éneknek nincs más törvényszerűsége, mint a zsoltárnak, vagy a dicséretnek. Nem más alapelvek figyelembevételével bírálandó el. A lelki ének a zsoltár és dicséret mellett azokkal egyenlő értékű ének. Életre támadt, mert szükség volt rá. Isten ugyanis nemcsak a választott néppel „az ószövetségi ígéretek és jövendölések korában" hatalmasan, hatalmát és erejét nemcsak az Újszövetség korában „az idők teljességében" mutatta meg, hanem Ö él az „idők között" is, mely az egyház ideje. Isten elő voltát bizonyítja a gyülekezetben munkálkodó Szentlelke. Isten nem távol az embertől él, hanem velünk és közöttünk és itt ma is cselekszik. Erre a cselekvésre re- zonál a hívők serege, a szent gyülekezet új énekével is. Ez annak az éneknek a földi mása, melyet a „nagy látó" hall a mennyben: „... a négy lelkes állat és a huszonnégy vén leborula a bárány előtt, mindenkinél hárfa és aranypoharak lévén jóillatokkal tele, amik a szentek imádságai. És énekelnek új éneket..." (Jel. 5,8-9). „És hallék szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását... És énekelnek vala mintegy új éneket a királyi szék előtt és a négy lelkes állat előtt és senki meg nem tanulhatja azt az éneket csak a száznegyvennégyezer, kik áron vétettek meg a földről." őcöouaiv co5r|v Kaiupv (Jel. 14, 3). Az új ének a kiválasztottak, az elhívottak: az egyház éneke. A Megváltónak énekelnek, mert nagydolgot cselekedett velünk a Hatalmas, szent az Ő neve.” (Lk. 2, 49). A lelki énekek kiegészítik és lezárják a zsoltárok és dicséretek mellett az egyházi énekek sorát. Mi tehát a lelki ének? Egyházi ének s így' az a meghatározás érvényes reá, melyet az egyházi ének fogalma c. fejezetben igyekeztünk megállapítani.2’8 338 „Das geistliche Lied der Kirche ist das im Kultus in der Form wechselseitigen und gegenseitigen Zuspruchs laut werdende Wort Christi.” G.Kittel: i.m. 164-165.
