Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - X. A lelki énekek
A lelki ének név talán kifejez valamit abból a folyamatból, ahogy az ének születik. Az ének keletkezésekor egyéni ének, vagy szóló ének, a Szentlélek munkájának friss nyomát még magán viseli s a már használt énekekhez viszonyítva ez az ének ..új"’, azaz lelki/ '9 Egy ilyen megkülönböztetést Márkus Jenny is lehetségesnek tart s ilyen értelemben beszélhetünk az egyházi ének nagy gyűjtő fogalmán belül három különböző énekfajtáról azzal a megjegyzéssel, hogy a határok folyékonyak, hiszen az egyház ének-termelése nem lezárt, hanem egy állandóan tartó folyamat. 3. Az egyházi énekeken kívül vannak még vallásos színezetű, egyházias költemények, vagy énekek, melyek az egyházi ének mértékét valamilyen oknál fogva nem ütik meg s áthullanak azon a különböző^ szempontú vizsgálaton. mely az énekeskönyvbe felveendő énekeket jelöli ki. „... nem minden lelki ének egyházi ének. Még az sem áll, hogy a legjobb és legértékesebb lelki énekek egyházi énekekké lettek volna úgy, hogy az énekeskönyvünk egyúttal egy nagy hegy csúcsút képezné. -Az egyházi ének magában álló faj (Gettung), mely minden más lelki költeménytől, különösen pedig minden kegyes érzületű költeménytől az u n. vallásos lírától különbözik. A határok folyékonyak és az nehéz megállapítani, de ez semmit sem változtat a tényen."'40 Az egyházi énekek egy zárt csoportot alkotnak, az énekeskönyv énekeit nevezzük ezzel a névvel, de ez egységes csoporton kívül még nagyon sok ének van, amely' megérdemli, hogy törődjünk velük és az egyház felhasználja azokat is ott, ahol jó szolgálatot tudnak végezni. Szükség, hogy az egyházi ének és a vallásos líra közötti különbséget állandóan szem előtt tartsuk.'’1 Semmiképpen sem helyes eljárás, ha az énekeskönyvön kívüli énekeket indexre tesszük, azok éneklését megtiltjuk. Ellenkezőleg azt tartjuk célszerűnek, ha azok számontartását, összegyűjtését és kiadását az egyház maga tartja a kezében. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezeknek az énekeknek összegyűjtése és kiadása egyházi feladat. Ezt a munkát is az egyház végezze és ne az egyház mellett munkálkodó különböző mozgalmak, vagy egyesületek. Az ilyen költeményekből álló gyűjtemények szerkesztésében az egyház maga gyakorolja a felügyeletet, s szabja meg az irányelveket. Az ilyen énekek egyházi ünnepélyek műsorában, előadások keretén belül felhasználhatók. Ne féltsük az egyházi éneket és énekeskönyvünket, vagy éppen zsoltárainkat ezektől a költeményektől. Ne féljünk attól a veszélytől, melyre többen rámutattak, hogy7 t.i. ezek az un. szabad énekek, vagy1 istenes énekek kiszorítják a zsoltárokat és háttérbe szorítják. E költemények igénye annyi, amennyit mi tulajdonítunk nekik. Ez énekek egyet vitán felül megmutatnak, hogy t.i. közkedveltségük egy bizonyos ponton túl kritika az énekeskönyvvel szemben. Népszerűségük bírálatot, elmarasztaló bírálatot jelent az egyházi énekeskönyvvel szemben. Jelzi, hogy a hivatalos egyházi énekeskönyv 239 240 241 239 Markus Jenny: Musik und Gottesdienst nach demN.T. Musik u. Gottesdienst. Jhg. 2. No.4. 101. 240 Lukas Christ: i.m. 359. 241 W. Tannen i.m. 38. 102
