Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

Volt a pataki akadémiai tagozat tanárainak a bölcsészeti tanszékek lassú agóniája mellett egy másik problémájuk is, s nem zárhatjuk ki, hogy az eltávozott bölcsésztanárok döntésébe ez is belejátszott: az anyagi megbecsülés hiánya. 1904-ben ugyanis a pataki akadémiai tagozat tanárai nagyon elkeseredett hangú felterjesztéssel fordultak a tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűléséhez.44 Sok év alatt felgyűlt sérelmeiknek adtak hangot, legfőbb panaszuk oka méltatlanul alacsony fizetésük volt. A hasonló rangú és profilú állami intézmények tanáraihoz képest messze le voltak maradva a javadalmazásuk tekintetében, s ezt egyszerű összehasonlításokkal, konkrét példákkal ki is mutatták. így nézett ki az akadémiai tanárok „matematikai bizonyítása” az említett felterjesztésben: „A képviselőházhoz múlt évben benyújtott s annak pénzügyi bizottságából a plénum elé terjesztett törvényjavaslat szerint az állami jogakadémiák és hasonló fokú tanintézetek tanárainak törzsfizetése 4800 koronán kezdődve 600 koronás 5-öd-éves korpótlékokkal 7800 koronáig megy föl, lakáspénzük pedig a Sárospataknak megfelelő lakáspénz-osztályt véve föl, 15 évig 600 koronában, azontúl 800 koronában van megállapítva. Ez a teljes 30 évi tanári működést számítva összesen 210,000 koronányi összeget képvisel, a mivel szemben a sárospataki akadémia tanárai ugyannyi idő alatt csupán 146,000 koronával díjaztatnak. A különbözet tehát nem kevesebb, mint 64,000 korona, ami átlag évenként 2133,33 korona, nem is említve azt, hogy az állami tanárok mellékjövedelmei milyen óriási mértékben felülmúlják a sárospataki akadémiai tanárokét. [...] További összehasonlításokat is tehetünk, amelyekből kitűnik példáúl hogy a 20 éves állami képezdei vagy gimnáziumi tanárnak több fizetése van, mint a sárospataki akadémia 20 éves tanárának, s a sárospataki tanítóképezde igazgatójának 1200 koronával van több fizetése, mint a sárospataki akadémia legidősebb tanárainak. Mögötte állunk részint a kezdő, részint a végző fizetés tekintetében a paedagogium tanárainak, a gazdasági tanintézetek segéd-tanárainak és a gazdasági akadémia intéző-segédeinek.”45

A kép teljességéhez azt is tudnunk kell, hogy amíg Patakon a XX. század első évtizedében a bölcsészeti tanszékek egymás után eljelentéktelenedtek, megfogyatkoztak, addig Debrecenben éppen ellenkező előjelű folyamat játszódott le, az ottani bölcsészeti tanszékek száma folyamatosan gyarapodott, míg végül egy bölcsészeti akadémia is megalapítása (pontosabban újraalapítása) is megtörténhetett. A Tiszántúl fővárosában a régi bölcsészeti szak 1873-as elsorvadása után is megmaradt három bölcsészeti tanszék, majd ezekhez két új bölcsészeti tanszék (egy klasszika-filológiai és egy magyar irodalomtörténeti) csatlakozott 1904-ben. Végül 1908 szeptemberében nyílt meg négy professzorral (az ötödik tanszék a kollégium mindenkori orvosát illette) a bölcsészeti akadémia, egyelőre görög-latin és magyar-latin szakcsoporttal. Hamarosan újabb tanszékek jöttek létre, így 1914-ben már tíztagú volt a bölcsészeti akadémia tantestülete. A debreceni fejlődés érthető volt: itt már a tervezett egyetem bölcsész44 A felterjesztés megfogalmazója Zoványi Jenő volt. Lásd ZovAnyi Jenő: Egy kis felvilágosítás az államsegély ügyében, Sárospataki Lapok, XIII. évf., 25. szám, 1904. június 20., 619.

45 A sárospataki akadémiai tanári kar felterjesztése a tiszáninneni ev. ref. egyházkerűleti közgyűléshez, Sárospataki Lapok, XXIII. évf., 18. szám, 1904. május 2., 454-455.

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 143