Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

igazgatósága pályázatot hirdet egy akadémiai tanszékre, a melyhez a főkönyvtárnoki állás is hozzá van csatolva. A tanszék tárgyai: 1. A magyar irodalomtörténet, kapcsolatban a magyar prot. irodalom történetével. 2. Művelődéstörténet vagy a körülményekhez képest nevelés- és oktatástan. Heti óraszám hat. Főkönyvtárnoki teendőit a Kormányzati Rendszabályok 48-ik §-a szabályozza, de naponként egy hivatalos óránál kevesebbet nem tarthat. Pályázhatnak oly református vallású egyének, a kiknek e tanszékre »doktori képesítettségök és egyszersmind egyetemi előadásokra jogosított- ságuk, illetőleg magántanári képesítettségük van; vagy pedig, a kiknek nincs ugyan ilyen képesítettségük, de tudományos munkálkodásuk által e tanszékre való képzettségüknek kiválóbb bizonyítékát adták.« [...] A megválasztott tanár az országos tanári nyugdíjintézetnek jogosított és kötelezett tagja. Tanári állását 1902 október 1-sején kell elfoglalnia; székfoglaló értekezését pedig 1903 szeptember 10-ikén tartja meg.”17 A főiskola igazgatósága tehát számított arra, hogy egyetemi magántanár is benyújtja majd a jelentkezését a meghirdetett állásra, s várakozásukban nem is csalódtak. Négy pályázó jelentkezett a Szinyei Gerzson nyugalomba vonulásával megüresedett tanszékre: Bernáth Lajos kiskunhalasi, Dr. Gyöngyösy László bártfai, Dr. Mitrovics Gyula sárospataki és Dr. Horváth József Cyrill budapesti főgimnáziumi tanár. A teológiai tanári kar és az akadémiai szék a négy jelentkező közül az igazgatótanácshoz írt felterjesztésében egyedül Dr. Horváth Cyrillt ajánlotta a kiírt álláshelyre, mivel tudományos munkásság tekintetében messze megelőzte a másik három pályázót, s ezenkívül könyvtárnoki tapasztalatai voltak. A ciszterci rendből és a katolikus egyházból kilépett tanár ugyanis a számára új szellemi-lelki közösséget biztosító református egyház budapesti főgimnáziumának gazdag könyvtárát ötéves tanárkodása alatt sikeresen rendezte, emellett ugyanitt ifjúsági könyvtárt is szervezett. A jelölő- bizottság számára nyilván az sem volt mellékes, hogy a tudós paptanár áttérése után jeles minősítéssel tett lelkészképesítő vizsgát a dunamelléki egyházkerületnél, a legnagyobb előnyét mégis az 1895-ben megszerzett magántanári címe jelentette a többi pályázóval szemben. A következő módon kommentálta a bizottság az egyhangúlag megszavazott jelölést: „Mindezeknek alapján örömének ad kifejezést a theol. kar és az akadémiai szék a fölött, hogy a kihirdetett pályázatban a pályázati feltételeknek csak részben eleget tevők mellett olyan pályázó is részt vett, a kinek úgy külső, u. n. alaki minősítvénye minden tekintetben megvan, mint a belső, igazi hivatottságról és arravalóságról tanúskodó munkássága általánosan elismert.”18 Az igazgatótanács elfogadta a teológusok és az akadémiai szék felterjesztését, így az egyházkerület Horváth Cyrillt nevezte ki a főkönyvtárnoki állással egybekötött irodalomtörténeti tanszékre.

Az 1902/1903-as tanév végén kiadott értesítőben Novák Lajos nem kevés büszkeséggel regisztrálta a nagy műveltségű, tudományos berkekben is ismert kolléga megnyerését. „A vallás és egyháztudományi s a vele kapcsolatos bölcsészeti kar körében — írta — legnevezetesebb tény volt Szinyei Gerzsonnak nyugalomba vonúlása és helyének Dr. Horváth Cyrill József budapesti református főgimnáziumi rendes és

,7 Pályázatok, Sárospataki Lapok, XXI. évf., 29. szám, 1902. július 21., 668-669.

18 Vegyes közlemények, Sárospataki Lapok, XXI. évf., 38. szám, 1902. szeptember 22., 819.

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 135