Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

l/'meze Tamás

egyetemi magántanárral való betöltése. Szinyei Gerzsonban főiskolánk egyik legérdemesebb és legjellegzetesebb tanára és egyénisége lépett le a tanári katedráról. [...] De utóda Dr. Horváth Cyrill József is teljesen kiforrt egyéniség. Tanári és Írói szép múltja, erős munkakedve, irodalmi és könyvtári szakavatottsága biztos zálog nekünk, hogy emberül betölti elődje helyét.”19

A pesti tudós joggal érezhette azt, hogy révbe ért. A pataki főiskola testületé is megtisztelve érezhette magát, hogy a régi magyar irodalom országosan megbecsült kutatója, a budapesti egyetem magántanára kívánkozott közéjük. Horváth 1903-ban tartotta meg székfoglaló előadását a Batthyány-kódexről. Az 1902/1903-as tanév első félévében a magyar irodalomtörténetet adta elő heti 4 órában, illetve a neveléstant oktatta heti 2 órában, a második félévben pedig irodalomtörténetet és művelődéstörténetet adott elő 4-4 órában. A következő két tanévben már neveléstant nem kellett tanítania, Székely György visszavette tőle ezt a kollégiumot, az irodalomtörténeti és művelődéstörténeti előadások maradtak Horváthnál. Már működése kezdetén nagy lendülettel vette kezébe a könyvtár ügyeit is, természetesen itt sem tagadta meg magát és szűkebb kutatási területét, elsősorban a régi magyar irodalmi emlékek érdekelték. Első könyvtárnoki eredményeiről az 1903/1904-es tanévről kiadott értesítő így emlékezik meg: „Buzgó főkönyvtárnokunk, Dr. Horváth Cyrill azóta hozzá kezdett a kézirat-gyűjtemény rendezésének nagyobb munkájához is s több régi becses könyvnek eddig ismeretlen maradványait mentette meg az enyészettől, p. u. a híres bártfai bibliának néhány lapját.”20 Horváth hamar beilleszkedett a főiskola életébe, tagja lett a Zemplén vármegyéről készülő monográfia szerzőgárdájának. Ebben már panaszosan említette meg, hogy az általa betöltött és fontosnak gondolt katedra a főiskolán oktatott tudományok hierarchiáját tekintve csak mellékes tanszék.21 Beszélt egyszer a széphalmi Kazinczy-emlékünnepélyen is. Legnagyobb érdeme azonban a Sárospataki Füzetek feltámasztása, újraindítása volt. A Sárospataki Füzetek 1904-es megindítása mindenképpen arra utal, hogy a szerkesztő eredetileg hosszabb időre tervezte a pataki tanárkodást.

1905-ben mégis elhagyta Horváth Cyrill a Bodrog-parti Athént. A pataki főiskolától való megválását és a távozásával előállt helyzetet így kommentálta az 1905/1906-os tanévről kiadott pataki értesítő: „Eltávozott főiskolánk kebeléből az iskolai év legelején Dr. Horváth Cyrill, akad. bölcsészeti tanár is, akinek nagy képzettségét s tudományos munkálkodását sajnálattal nélkülözzük. Helye azonban ma is betöltetlen még, mert bár a pályázat kihirdettetett, a Főt. egyházkerület - tekintettel a theologiai tantervben rövid időn belül várható változásokra, ami a pályázat kihirdeté,9 Novak Lajos: Közigazgatói jelentés a sárospataki ev. ref. főiskola 1902-1903. évi életéről, in Novak Lajos - RAcz Lajos (szerk.): A sárospataki ev. ref. főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1902-1903-iki iskolai évről, Sárospatak, Steinfeld Jenő nyomdája, 1903,11.

20 Székely György: Közigazgatói jelentés a sárospataki ev. ref. főiskola 1903-1904. évi életéről, in Székely György - RAcz Lajos (szerk.): A sárospataki ev. ref. főiskola akadémiai és főgimnáziumi értesítője az 1903- 1904. iskolai évről, Sárospatak, Radil Károly nyomdája, 1904,57-58.

21 Gulyás József: A sárospataki bölcsészeti akadémia története (Folyt, és vége), Sárospataki Református Lapok, XXXVII. évf., 6. szám, 1942. február 7., 25.

136 Sárospatak: Füzetek 21. évfolyam 2017-4