Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Fórizs István: Vályi Pál egyházi szolgálatai személyes naplója alapján

Fórizs István

Kollégium Nagykönyvtárának állományába, Vályi könyvtárának részeként. A napló eredetileg hat kötet terjedelmű. Első két kötetének hollétéről nincs tudomásom. Az Erdélyi János által adott kézirattári jelzetek folytatólagos számozása miatt valószínűnek tartom, hogy Vályi nem akarta, hogy bárki is olvashassa, így ő maga rejtette el vagy semmisítette meg. Mindenesetre a Nagykönyvtár állományába ezek a kötetek már nem kerültek be. Nem szerepelnek az Erdélyi János által jegyzett Vályi-hagyatéki listában sem. Ezen a listán „Napló négy kötetben” címen találhatók meg.3 Kronoló- giailag az első, Kt. 481 jelzetű kötet a hármas sorszámot viseli. Terjedelme 352 oldal. A negyedik kötet a Kt. 482-es, ez 202 oldalas. Az ötödik kötet, a Kt. 483-as, 274 oldal. A hatodik, egyben utolsó kötet, a Kt. 484-es, összesen 118 oldal.4 Láthatjuk tehát, hogy terjedelmes művel van dolgunk, összesen 946 kézzel írott oldal a teljes, rendelkezésünkre álló korpusz. A napló sem kiadva, sem digitalizálva nem volt. A vizsgálatával nem foglalkozott korábban senki, nem történt rá szakmai hivatkozás.

A napló nagy terjedelme miatt ebben a munkában nem vizsgálható teljes egészében, ezért csupán a harmadik kötettel foglalkozom. Ez a kötet az egyetlen a meglévő négy közül, amely kemény táblával van bekötve, az ezt követő három csupán össze van fűzve. Benne 1838. szeptember 1-től 1838. december 31-ig rendkívüli részletességgel olvashatunk Vályi mindennapi életének eseményeiről. Számomra — teológus hallgatóként - elsődleges kérdésként merült fel, hogy hogyan jelenik meg a gyülekezetben végzett szolgálata a naplóban? Hogyan készül fel azokra? Megjelenik-e benne az ünnepi hangulat?

A napló mint irodalmi műfaj

Joggal tehetjük föl a kérdést, hogy vajon mitől szolgáltat számunkra információkat egy napló mint történelmi forrás? A napló értéke nem a történelmi múltra, a nagypolitikára vonatkozó elsődleges adatok biztosításában rejlik, hanem azoknak az eseményeknek a lejegyzésében, amelyeket a naplóíró megélt, és a maga szubjektív nézőpontjából dokumentált. Az teszi kivételessé a naplókat, hogy a bennük foglalt információk a múlt megéléséről szólnak. Egy naplót azért veszünk a kezünkbe, hogy elemzése során megismerjük szerzője szubjektív szemléletét a múltról. A hagyományos történetírás, amely az objektivitásra helyezi a hangsúlyt, kritikával illeti ezt a fajta szemléletet. A másik oldalról azonban úgy is felfoghatjuk, hogy a napló hitelesen tükrözi vissza a valóságot, mivel az a megélt emberi világ tapasztalati közegében keletkezik, nem pedig attól függetlenül. A valóság nem független az emberi cselekvésektől és tapasztalatoktól, hanem pontosan ezeknek a szűrőjén, közvetítésén keresztül ragadható meg. A napló azt mutatja be számunkra, hogy a szerzője mit élt

3 Erdélyi János: Néhai Tisztelendő Vályi Pál volt Sátoralja-ujhelyi ref. lelkész által hagyott könyvek névsora, Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtár Kézirattára, Kt. 1156,14.

4 Az SRK Nagykönyvtár Kézirattárban megtalálható még Vályi Pál útinaplója, Kt. 485-ös jelzet alatt, amelynek terjedelme 607 oldal, valamint az Utazási Emlék című írása is, Kt. 486-os jelzet alatt, 374 oldal terjedelemben.

120 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4