Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kodácsy Tamás: A protestáns örökösítés teológia öröksége

A protestáns örökösítés teológiai öröksége

„az atyák kézről kézre adtak át gyermekeiknek”,39 s amelyet Mózes is hallott és megismert, másrészt pedig azt írta le, amit Isten diktált neki, nehogy megsérüljön vagy elferdüljön a hagyomány, ahogyan például Noé korában is történt.40 A szóbeli hagyománynak kitüntetett szerepe van Isten kijelentésének írásba foglalásáig, sőt, Kálvin azt is állítja, hogy nem minden szóbeli hagyományt írtak le. Például, honnan tudhatta volna Dávid (Zsolt 110,4), hogy Melkisédek (lMóz 14), aki papként és királyként felkent, előképe a felkent Messiásnak, ha nem szóbeli hagyományból?

Az Ószövetségben Isten szokásos kijelentése a látomás és álom (4Móz 12,6), ami az Újszövetségben sem szűnt meg, és az evangélium leírásáig szintén bevett mód, mint Péter, Pál, István eseteiben. Kálvin értelmezésében ez a folyamat nem az isteni kijelentés közvetlen módjának szükségtelensége vagy elavultsága miatt, hanem miattunk szakad meg. Ahogyan István esetében írja, aki a farizeusok értelmezésével ellenkező (ApCsel 6,14) felfogás előadása után látomásban látja az Atya jobbján ülő Jézust:

„Mi azonban túlságosan a földhöz vagyunk szegezve, így nem csoda, hogy Krisztus nekünk nem mutatja meg magát. Ezért van, hogy nem csak a halálban, hanem a veszély legkisebb hírére és a lehulló levél rezdülésére is elinal a bátorságunk. És méltán, mert hol van a mi bátorságunk, ha nem Krisztusban? Az éggel azonban nem törődünk, mintha csakis a világban lenne támaszunk.”41

Égre néző bátorság! Kálvin szerint ez hiányzik ahhoz, hogy Krisztus közvetlenül mutassa meg magát ma, de túl sokat törődünk a világgal, ezért nem mutatja meg magát úgy, ahogyan a vértanúnak.

Mindenesetre a Szentírás mint írott, különleges kijelentés (reveletio specialis) a legkülönösebb kijelentésről (revelatio specialissima), Jézus Krisztusról a kezünkben van. Az emberközpontú, földhözragadt értelmezések sorában ma sokszor hiányoznak az égre néző, titkokat és paradoxonokat megtartó bátor magyarázatok.

Azért különösen fontos Kálvinnak a kijelentés írásba foglalásáról vallott nézete a maga beleágyazott szóbeli hagyományával, mert emlékeztet bennünket, hogy nemcsak a szöveg kanonizálódik, hanem a szöveg értelmezése is. Jézus saját magára vonatkoztatta a messiási próféciákat, és az új szövetség szemüvegén keresztül olvasta a törvényt és a prófétákat (Lk 24,27), és ez az olvasat is része a bibliai szövegnek, amelyet magyarázunk. A magyarázás szóbeli hagyománya Kálvin számára egy fontos egzegetikai kulcs, és valójában nem annak létével, hanem annak az írástól való elhajlásával van problémája. A kálvini és lutheri teológia közötti fontos különbség

39 Cunitz, Edouard - Baum, Johann-Wilhelm - Reuss, Eduard Wilhelm Eugen (eäs): Joannis Calvini Opera quae supersunt omnia (Comm. Genesis Argumentum), Brunsvigae, in Corpus Reformato- rum, C.A. Schwetschke, 1863, Vol. 23.7-8A. (A hivatkozott részt fordította: Pécsük Ottó.)

40 Zachman: i. m., 125.

41 Kálvin: Az Apostolok Cselekedetei magyarázata /., 230.

2017 --1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 61