Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kodácsy Tamás: A protestáns örökösítés teológia öröksége

A protestáns örökösítés teológiai öröksége „az atyák kézről kézre adtak át gyermekeiknek”,39 s amelyet Mózes is hallott és meg­ismert, másrészt pedig azt írta le, amit Isten diktált neki, nehogy megsérüljön vagy elferdüljön a hagyomány, ahogyan például Noé korában is történt.40 A szóbeli hagyo­mánynak kitüntetett szerepe van Isten kijelentésének írásba foglalásáig, sőt, Kálvin azt is állítja, hogy nem minden szóbeli hagyományt írtak le. Például, honnan tudhat­ta volna Dávid (Zsolt 110,4), hogy Melkisédek (lMóz 14), aki papként és királyként felkent, előképe a felkent Messiásnak, ha nem szóbeli hagyományból? Az Ószövetségben Isten szokásos kijelentése a látomás és álom (4Móz 12,6), ami az Újszövetségben sem szűnt meg, és az evangélium leírásáig szintén bevett mód, mint Péter, Pál, István eseteiben. Kálvin értelmezésében ez a folyamat nem az isteni kijelentés közvetlen módjának szükségtelensége vagy elavultsága miatt, hanem miattunk szakad meg. Ahogyan István esetében írja, aki a farizeusok értel­mezésével ellenkező (ApCsel 6,14) felfogás előadása után látomásban látja az Atya jobbján ülő Jézust: „Mi azonban túlságosan a földhöz vagyunk szegezve, így nem csoda, hogy Krisztus nekünk nem mutatja meg magát. Ezért van, hogy nem csak a halálban, hanem a veszély legkisebb hírére és a lehulló levél rezdülésére is elinal a bátorságunk. És méltán, mert hol van a mi bátorságunk, ha nem Krisztusban? Az éggel azonban nem törődünk, mintha csakis a világban lenne támaszunk.”41 Égre néző bátorság! Kálvin szerint ez hiányzik ahhoz, hogy Krisztus közvetlenül mutassa meg magát ma, de túl sokat törődünk a világgal, ezért nem mutatja meg magát úgy, ahogyan a vértanúnak. Mindenesetre a Szentírás mint írott, különleges kijelentés (reveletio specialis) a legkülönösebb kijelentésről (revelatio specialissima), Jézus Krisztusról a kezünk­ben van. Az emberközpontú, földhözragadt értelmezések sorában ma sokszor hi­ányoznak az égre néző, titkokat és paradoxonokat megtartó bátor magyarázatok. Azért különösen fontos Kálvinnak a kijelentés írásba foglalásáról vallott néze­te a maga beleágyazott szóbeli hagyományával, mert emlékeztet bennünket, hogy nemcsak a szöveg kanonizálódik, hanem a szöveg értelmezése is. Jézus saját magára vonatkoztatta a messiási próféciákat, és az új szövetség szemüvegén keresztül olvasta a törvényt és a prófétákat (Lk 24,27), és ez az olvasat is része a bibliai szövegnek, amelyet magyarázunk. A magyarázás szóbeli hagyománya Kálvin számára egy fon­tos egzegetikai kulcs, és valójában nem annak létével, hanem annak az írástól való elhajlásával van problémája. A kálvini és lutheri teológia közötti fontos különbség 39 Cunitz, Edouard - Baum, Johann-Wilhelm - Reuss, Eduard Wilhelm Eugen (eäs): Joannis Calvini Opera quae supersunt omnia (Comm. Genesis Argumentum), Brunsvigae, in Corpus Reformato- rum, C.A. Schwetschke, 1863, Vol. 23.7-8A. (A hivatkozott részt fordította: Pécsük Ottó.) 40 Zachman: i. m., 125. 41 Kálvin: Az Apostolok Cselekedetei magyarázata /., 230. 2017 --1 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 61

Next

/
Thumbnails
Contents