Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: A református egyházjog - történeti megközelítésben
Szathmáry Béla Istentől van, mert az emberiség eredeti, természetes állapotában nem volt államrend vagy kormányzat. De Alhusius szerint is egy társadalmi szerződés által emelkedik ki a közösség mint törvényes testület, és egy második szerződésben, a kormányzati szerződésben alkotja meg a kormányzatot saját hatalmának arra történő átruházásával. Ezt a nézetet tette magáévá a szintén eredetileg kálvinista Rousseau is.32 Azzal kapcsolatban pedig, hogy a kálvini elveket hogyan értelmezték hazánkban már a XIX. század negyvenes éveinél korábban, álljon itt a Révész Imre által is idézett 1791-es budai kánonok 2. kánonja: „Minthogy a gyülekezetek hallgatókból és tanítókból állanak, ennélfogva minden egyes tagnak egyenlő joga kell, hogy legyen az egyházi hatalomhoz; maga pedig az egyházi jognak a gyakorlása, vagy az egyházkormányzat közmegegyezésből és a gyülekezetek hasznára tekintettek átengedtetik a vallás szolgáinak is, ennélfogva presbiterii tartozik lenni.” Révész Imre szerint viszont már ez a rendelkezés is a torzulás jelét mutatja. Kár, hogy Révész Imre csak utal arra, hogy a presbiteri rendszernek és a képviseleti demokráciának egyező vonásai vannak, de azt, hogy miért térnek el teljes mértékben az alapgondolatok, miben volt más a kálvini presbitérium tagjainak összetétele a Révész korában megválasztotthoz képest, nem indokolja meg.33 Révész nézetei kialakításában kétségtelenül lehet szerepe annak a vonulatnak, amely a kálvinizmus nézeteit nagymértékben diadalra juttató francia polgári forradalom elutasításában nyilvánul meg,34 s a szocialista forradalom negatív tapasztalatainak, de továbbra sem kapunk választ arra, hogy miként működik a Révész által hivatkozott Kijelentés helyesen a gyakorlatban. És természetesen ugyancsak megkérdőjelezhető, hogy a magyar reformátusságra 1791-ben a református hitvallásokból következő emberi egyenlőség eszméjéből kialakult, a felvilágosodás, majd a francia polgári forradalom által elterjesztett egyenlőség eszme miként hatott vissza olyan formában, hogy a hitvallások alapján elképzelt egyházszervezés gondolata torzzá válhatott. A protestantizmus, s ezen belül a kálvinizmus az, amely élesen megkülönbözteti a változtathatatlan láthatatlan és a változó látható egyházat, s az utóbbihoz az egyháznak a változó emberi társadalomban elvégzendő feladatait rendeli. Ezt az alakulatot mind az egyházjognak, mind az állam jogának kezelnie kell valahogyan. E tekintetben az egyház egyesületi jellege a meghatározó. Az egyházszervezet a tagok szabad 32 Kovács István így jellemzi Rousseau-t:„Rousseau egész életében, kálvinista vallásának megtagadása után is, büszkén vallotta magát genfi polgárnak, és nagy tisztelettel szólt azokról az intézményekről, melyeket Kálvin, a tudományosan képzett jogász adott Genf városának." Kovács István: Magyar alkotmányjog /., Szeged, JATE kiadás, 1990, 62. Idézi a Társadalmi szerződést: „Aki Calvint csak teológusnak ismeri, annak nem lehet fogalma lángelméje nagyságáról. Bölcs rendeletéinek megfogalmazása, amiben olyan nagy része volt, éppen úgy becsületére válik, mint az Institutio. Bármilyen forradalom is következik be hitvallásunkban, amíg él bennünk a hazaszeretet és a szabadságvágy, addig áldani fogjuk e nagy férfiú emlékét." Rousseau, Jean-Jacques: Du contrat social, Marc Michel Rey, 1762. Magyar nyelven: Társadalmi szerződés, második kiadás, Ford. RadvAnyi Zsigmond, Budapest, Phőnix-Oravetz Kiadás, 19472,53. 33 IQ. Révész: Presbiteri rendszerű-e a magyar református egyház?, 137. 34 így például Kuyper nézetei. Kuyper, Abraham: Het Calvinisme, oorsprong en waarborg onzer constitutione- le vrijheden, Een nederlandse gedachte, Amszterdam, 1874. Magyarul: A kálvinizmus politikai jelentősége, A kálvinizmus mint az alkotmányos szabadságjogok alapja és biztosítéka, Ford. Miklós Ödön, Budapest, Holland-Magyar Református Bizottság, 1923,24. 78 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4
