Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kusnyír Éva: "Első volt, aki segélykérésünk szavát meghallgatta, koronás királyunk, I. Ferencz József". Az alsó-mérai református templom építésének története

Az alsó-mérai református templom építésének története

a tervezettnél mélyebb alap ásása volt szükséges. Ez a munkafolyamat a korábban beoltott mész jelentős hányadát felemésztette. Az oltott mész ily módon történő, nem tervezett felhasználása miatt június 20-án 43 köbméter meszet hozattak újfent Diósgyőrből vonaton, ami a költségeket is megszaporította. A falak készítése közben a homok is elfogyott, azonban ennek pótlása a Kis Hernádból ingyen megoldható volt. Nem csak az építkezési anyagok hiánya nehezítette a templom felépítését, hanem az időjárás is: a mérai határt háromszor öntötte el teljesen az árvíz a rendkívül esős idő miatt, ezért a falak felhúzása is lassabban tudott haladni.

Ahogy a falak építése előrehaladt, Molnár Mihály építőmester egyfajta időkapszulát helyezett el az épülő templom egyik falában, mely tartalmazott egy a lelkész által írt beszámolót a templom építéséről, illetve korabeli pénzérméket.38

A falak felhúzásával párhuzamosan az ácsok is nekiláttak saját teendőiknek kiszabták és „összerótták” a templom tetejét, elkészítették a torony gerendáit, beállították a templomba a karzatot; továbbá júniusban a kis fatorony is elkészült, lépcső- zetével és harangállványával együtt. Ugyancsak júniusban zsindelyezték be mind a templom, mind a torony tetejét. A torony zsindelyes tetejét kárminpirosra, az ablakrácsozatot zöldre, a falat pedig fehérre festették. Ezzel a templomtorony elkészült, így a két harangot elhelyezhették méltó helyére. 1893. július 9-én ünnepélyesen feltették a toronyra az Abaújszántón készült címert vagy gombot, amely a templom végén lévő csillaggal együtt 20 forintba került.

Az egyes, jelentősebb munkafázisok végeztével tartott egyházi ünnepi alkalmak jelzik számunkra a templomépítés szakrális voltát. Már maga a gombfeltétel időpontja — vasárnap délután — is szakrális jelentőséggel bír. A gyülekezet számára közszemlére kiállított és feldíszített gomb szintén a gombfeltétel ünnepi aktusát mutatják. A 84. zsoltár református énekeskönyvi „hívómondata” — „Sóvárgás a szent hajlék után” — és annak első és második énekversei szövegükben is a templom használat általi szakrális jellegére utalnak. A lelkész ünnepi beszéde — kvázi prédikációja — és az azt követő alkalmi ima ugyancsak szakrális liturgiái elemek. A harangszó alkalmazása református gyülekezetekben csak meghatározott, kitüntetett időpillanatokban lehetséges, így a tény, hogy a gombfeltétel alkalmával megszólaltak a harangok, jelzi számunkra az esemény kivételes voltát.39

A falak és a torony elkészítése után júliusban és augusztusban végeztek a még hátralévő könnyebb munkákkal is. A kőművesek befejezték a falak külső-belső vakolását és meszelését; elkészítették a templom stukatúrját. Ez utóbbit a szer38 „Egy és fél méter magasságban állottak már a falak a földszíne felett köröskörül, midőn az építőmester Molnár Mihály a déli oldalon, a fal közepébe egy pléhdobozt helyezett el ezen idők emlékéül, beletéve a dobozba különböző értékű jelenkorbeli pénzdarabokat ás egy általam írt okmányt, mely a templomépítés körülményeiről, az építésben résztvett mesterekről és a hívekről emlékezik meg."

39 „A gombfeltétel alkalmával, vasárnap délután, az új templom előtt gyűlt össze a két egyház apraja és nagyja; közszemlére állítottuk ki a szépen feldíszített, kendőkkel, pántlikákkal felékesített gombot; elénekeltük lelki buzgósággal a 84 zsoltár 2 első versét s én, mint lelkész, egy, a czímer jelentőségét magyarázó beszédet és alkalmi imát mondottam el; melynek elhangzása után az egész sokaság felhangzó éneklése és a harangok zúgása között húzták fel és helyezték el az ácsmesterek a czímert állandó helyére, a torony tetejére."

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 55