Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kusnyír Éva: "Első volt, aki segélykérésünk szavát meghallgatta, koronás királyunk, I. Ferencz József". Az alsó-mérai református templom építésének története
Kusnyír Éva „Ezzel a határozattal az alsó-mérai ev. ref. egyház meg lett fosztva templomától. A harangok elnémultak, a templom magára hagyatottan állott. Falai közül nem hallatszott többé a hívek buzgó éneke. Környékét fii nőtte be s az azelőtt élénk hely romlás és csendes pusztulás szomorú képét mutatta. Ettől kezdve vasárnaponként úgy a délelőtti, mint a délutáni istentisztelet a f. mérai templomban tartatott meg s ide jártak az alsó-mérai hívek is.” Ez megoldási lehetőséggel kecsegtette mindazokat, akik nem tartották szükségesnek egy új templom felépítését — mindezt azzal indokolva, hogy Alsó-Méra közel van Felső-Mérához, ugyanaz a lelkész és a tanító szolgál ott is, ezért célszerű lenne Al- só-Mérát Felső-Mérához affiliálni, vagyis a leánygyülekezetévé tenni. Hallgató János lelkész azonban nem támogatta ezen ellenhangokat.31 Nekilátott tehát az építkezéshez szükséges egyházmegyei engedélyek beszerzésének, illetve az építési költségek előteremtésének — melyek a templomépítés szakrális aktusának kvázi kényszerű racionális elemeiként tűnnek fel. Az építkezés költségeinek előteremtése Hallgató János lelkész az 1891. évi tavaszi közgyűléshez folyamodványt nyújtott be az alsó-mérai egyház nevében az építési engedély elnyeréséért, illetve csatolta hozzá a templom tervrajzát és a költségvetést is. Az Abaúji Egyházmegye jóváhagyta a tervet és a költségvetést, továbbá 500 forintot magára vállalt az építési költségből, a tervezet és a költségvetés betartásának ellenőrzésével pedig megbízta Idrányi Ferencz büdi lelkész és Szentimrey Gyula tanácsbíró urakat. Az engedély megszerzése után azonban még két évig nem tudtak hozzáfogni a munkához, ugyanis a kellő anyagi forrás még hiányzott. Ennek érdekében 1891-ben és 1892-ben a gyülekezet és annak lelkésze minden energiáját a pénzgyűjtésre fordította. A régi templom hivatalos bezárása előtt Pallagi István egyháztag egy alapítványt hozott létre az új templom építésének ügyéért, 50 forintos kezdőtőkével. Elsők között ajánlott fel 100 forintnyi adományt az alsó-mérai templom építésére I. Ferenc József 1891. december 12-én, Kun Bertalan püspök közreműködésének köszönhetően, és ugyanakkor a felső-mérai gyülekezetnek is küldött 100 forintot. Ezután következett az országos egyházi közalap, amely szintén 100 forinttal támogatta a templomépítés ügyét. Ezekkel párhuzamosan Abaúj-Torna vármegye alispánja, Komáromy László — aki akkor az egyházmegyének segédgondnoka is volt - jóváhagyta a vármegye területén élő református gyülekezetek felkeresését, aminek eredményeképpen 204 forintot sikerült összegyűjteni. Hallgató János megkereste továbbá a legnagyobb alsó-mérai földbirtokost, gr. Zichy Rezsőnét, „ki bár maga buzgó kath. nő; felülemelkedve a felekezetiességén, szintén 100 forintot utalványozott ki”. 1893-ban, az építkezés 31 „A templom újraépítésének szükségét elevenen éreztük; mert hiszen világos volt előttünk, hogy a katho- likusok közzé beékelt kisded ref. gyülekezet, a melyet az utóbbi években az Amerikába való kivándorlás is nagyon megapasztott, templom nélkül, istentisztelet nélkül, nehány év leforgása alatt teljesen elzüllik, megsemmisül: de hiányzott az építkezéshez szükséges legfőbb kellék, a pénz." 52 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4
